A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén. Részletek >>>
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint az utóbbi hónapokban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta finomhangolni a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése. Az elemző 2018 közepéig nem számít az alapkamat emelésére, mindaddig, amíg a várható infláció a 2-4 százalékos toleranciasávon belül marad.
Forintgyengítő lépés
Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint is megfelelt a várakozásoknak az alapkamat tartása. Ugyanakkor a háromhónapos betéti eszköz negyedéves plafonját a második negyedévre vonatkozóan a várt 600 milliárd forint helyett 500 milliárd forintra csökkentették, amely meglepetést okozott, és forintgyengítő hatása lehet. Erről itt írtunk bővebben >>>>
A Monetáris Tanács továbbra is figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a piaci fejleményeket. Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával, tehát továbbra is nyitott a jegybank a monetáris lazítás felé. Frissítették az inflációs prognózist, az idei évre vonatkozóan 2,4 százallékról 2,6 százalékra emelték az előrejelzést, 2018-ban, és 2019-ben 3 százalékos inflációt vár a jegybank. A GDP növekedés idén 3,6 százalékos, majd jövőre 3,7 százalékos lehet.
Ebből még bármi lehet
Varga Zoltán egyúttal azt is elmondta, a hazai jegybank továbbra is széttartó monetáris politikával szembesül, hiszen a Fed javában a kamatemelési ciklusban jár, míg az EKB nemrég helyezkedett semleges hangvételre. Az európai jegybankárok felől több olyan jelzés is érkezett, amelyek szerint akár már az idei évben valamilyen szigorításról dönthetnek, azonban egyelőre semmilyen konkrétumot nem ismerünk, és az eszközvásárlási porgram későbbi leépítésének menetrendjéről sem árultak el részleteket.
Ki sem találja: érvényesnek nyilvánították a választást. 
