|
| Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nyitóbeszédet mond az MNB szakmai könyvsorozatának legújabb, Bankok a történelemben: Innovációk és válságok című kötetének ünnepélyes bemutatóján (MTI Fotó: Máthé Zoltán) |
Matolcsy György az utóbbi időszakban konzekvensen támadta az eurót, és kritikával illette Varga Mihályt is, aki kiállt a közös deviza mellett, jelezve, hogy Magyarországnak nincs más útja, ha egyszer a forint leváltására kerül sor. Ezzel szemben néhány hete az MNB elnöke még arról beszélt, hogy a világ súlypontja az Atlanti régióról a Csendes óceánira tolódik, és egy eurázsiai közös pénznek sokkal több értelme lenne.
Az akadémikus gondolatok megvalósításának viszont van egy nagyon komoly objektív akadálya, az Európai Uniós csatlakozásunkkal ugyanis azt vállaltuk, hogy a hazai fizetőeszközt, határidő nélkül, de az euróra fogjuk lecserélni. Brüsszelt pedig annak ellenére, hogy a Fidesz nem is olyan rég még meg akarta állítani, a kormány sem szeretné Moszkvára vagy Pekingre cserélni.
Így tehát a vita arról folyhat, hogy kell-e nekünk euró és ha igen mikor vezessük be. Ezt belátta az MNB elnöke is, aki csütörtökön megjelent írásában már sokkal megengedőbbnek tűnik a közös európai fizetőeszköz kapcsán. Igaz, a mostani formájával nem tud kiegyezni Matolcsy György, és arról ír, hogy meg kell újítani az eurót. Erre szerinte apropót ad a csillagok ritka állása, ugyanis ezúttal az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank vezetésének átalakítása most egybeesik. Szerinte az új vezetőknek pedig még van idejük a következő válságig elvégezni a "kötelező házi feladatot" és előkészíteni az euró reformját tartalmazó Maastricht 2.0 szerződést 2022-re.
Matolcsy György kiemelte, az euró reformjára szükség van, ugyanis a Centre for European Policy elemzése szerint az euró első két évtizedének mérlege két tagállamnál (Németország és Hollandia) pozitív, Görögországnál közel semleges, a többi érintett országnál viszont negatív. Ennek döntő oka, hogy az eurót konjunktúrára tervezték, viharos időkre nem készítették fel - írta a jegybank elnöke a novekedes.hu oldalán megjelent cikkben. Példaként említette a 2008-as globális pénzügyi válságot, majd a 2011-12-es euróválságot, amelyek megrázták a teljes eurózónát és külső pénzügyi mentőöv nélkül megroppantottak volna 5 gazdaságot az akkori 17-ből.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az eurózónán kívüli világ, főként az Amerikai Egyesült Államok és Kína jóval többet nyert az eurón, mint az egész eurózóna. Matolcsy György szerint ebből következik, hogy "nem csupán szabad, de szükséges is előkészíteni az euró reformját, egy Maastricht 2.0 szerződést."
Az euró működéséről és a jövőjéről Magyarországnak is véleményt kell alkotnia, ugyanis a kivitel kétharmada és a külkereskedelem 70 százaléka köti össze Magyarországot az eurózónával, miközben "az unió egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk", így az eurózóna működése erősen hat a magyar gazdaságra - hívta fel a figyelmet a jegybank elnöke. Az euró megújításáról megjegyezte, az első lépés az őszinte számvetés nyílt vitával és belső elemzésekkel. A jegybankelnök szerint van megoldás arra, hogy "kilépjünk az euró csapdából."
Matolcsy György azt írta, lehetséges egy rugalmas monetáris keret kialakítása, ami nem egy, hanem több eurózónán belüli csoportra újítja meg a tagság 5 feltételét. Ezen felül kiemelte, a többi hiba kijavítása is fontos (migrációs politika, egységes belső piac félbehagyása, uniós bővítés leállítása, britek leválasztása), "mert az uniós stagnálásért nem csupán a közös pénz gyengeségei, hanem más területek hibás politikái is felelősek" - fogalmazott Matolcsy György a Maastricht 2.0 című írásában.
Zaprizzsja megyében kellett feladniuk egy települést, hogy mentsék a katonáik életét. 
