|
| Varga Mihály pénzügyminiszter (MTI/Soós Lajos) |
A tárcavezető rámutatott, a magyar gazdaságpolitikáról folyamatos a vita, amelynek lényege, hogy milyen összetevői vannak a növekedésnek. Azok a hangok már kezdenek elhalkulni - fűzte hozzá -, amelyek arról szóltak, hogy csak az uniós források növelik a magyar gazdaságot. Ha ez így lenne, akkor valószínűleg minden kelet-közép-európai ország gazdasága nagyjából hasonló mértékben növekedne. Ehhez képest Lengyelország gazdasága kicsit több mint 4 százalékkal nőtt tavaly, Szlovákiáé és Csehországé 2 és 2,5 százalék között, míg Magyarországé több mint 5 százalékkal - mondta Varga Mihály.
"A másik állítás az szokott lenni, hogy a kormány úgymond vagyont él fel, vagy növeli az adósságot. Ezt is nagyon könnyű cáfolni, hiszen jól lehet látni, hogy az adósságállomány évről-évre kisebb" - emelte ki, hozzátéve, azt is szeretnék bizonyítani, hogy az állam "gondos gazda" módjára bánik a rábízott vagyonnal. "Tehát miközben nem adósodtunk el, nem vettünk fel hiteleket, miközben az uniós forrásokat (...) hatékonyan használjuk fel, (...) az állami vagyont is tudtuk gyarapítani" - mondta.
Hangsúlyozta: a magyar gazdasági modell kiindulópontja 2010 óta változatlan: egyrészt több munkahelyre van szükség, másrészt csökkenteni kell az államadósságot. Hozzátette, ma több mint 800 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben, és az államadósságot az elmúlt években a nemzeti jövedelem 83 százalékáról a tavalyi év végére - bár a végleges számok még nincsenek meg - várhatóan 68 százalékára sikerült csökkenteni. Ezt is folytatni kell, olyan "gazdaságpolitikai mixet" kell kialakítani, amellyel egyszerre lehet az államadósságot csökkenteni, a nagyon fontos beruházásokat megvalósítani és az adócsökkentésekkel a versenyképességet a jövőben javítani - emelte ki a pénzügyminiszter.
Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a vagyongyarapodáshoz a jelentős állami beruházások és fejlesztések is hozzájárultak, és fontos stratégiai vagyonelemek is visszakerültek állami tulajdonba. Példaként a Molt említette, emlékeztetve, hogy az olajtársaságban újra vagyonrészt szerzett az állam 2010 közepére. Kifejtette, a teljes állami vagyon 62 százaléka ingatlantulajdonban van, 21 százaléka különböző tulajdoni részesedésben (például cégekben), és a különböző eszközök, gépek is a vagyon részét alkotják.
A volt kormányfő kérdésünkre azt mondta: nem Erdély elcsatolására, hanem az egymás mellett élésre koccintott a román miniszterelnökkel 2002. december elsején. 
