Az Európai Bizottságnak nincs jogalapja arra, hogy politikai megfontolásokból megtagadja Magyarországtól az uniós helyreállítási alap forrásait – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása (Ecofin) után Brüsszelben a tárca közleménye szerint.
A pénzügyminiszter elmondta, az Európai Unió tagországai közül mindössze négy ország helyreállítási tervét nem fogadták el, Lengyelország és hazánk esetében pedig teljesen világos az, hogy politikai okok miatt késleltetik a forrásokat.
A tárcavezető emlékeztetett: Magyarország tavaly májusban nyújtotta be a helyreállítási tervét és nyáron az elsők között köthette volna meg a megállapodást. Azonban a gyermekvédelmi törvény parlamenti elfogadása után az Európai Bizottság visszakozott és úgy döntött, a források visszatartásával beavatkozik a magyar parlamenti választásokba – szögezte le Varga Mihály.
Mint mondta: a fennálló helyzet sérti a tisztességes verseny szabadságát is, egyes országoknak ugyanis már tavaly jóváhagyták a forrásokat, és egyeseknek már folyósították is a nekik ítélt összeg egy részét. Ugyanakkor mivel járvány erős, stabil állapotban érte a magyar gazdaságot, hazánk képes finanszírozni magát a piacról, az újraindításhoz szükséges forrásaink tehát rendelkezésre állnak – hangsúlyozta a tárcavezető. Kiemelte, hogy Magyarország a brüsszeli nyomásgyakorlás ellenére is meg tudja őrizni azt a lépéselőnyt, amelyhez a gazdaság gyors újraindításával jutottunk.
Az ülésen az új francia elnökség bemutatta munkaprogramját, valamint arról is egyeztettünk kollégáimmal, hogy az Európai Unió hogyan ültesse át az OECD globális minimumadóval kapcsolatos megállapodását az uniós környezetbe – ismertette a magyar tárcavezető.
Ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar álláspont szerint a szabályok gyors alkalmazása nem mehet a kidolgozottság rovására, az OECD megállapodással összhangban egyidejűleg a digitális cégek adóztatását is kezelni kell és a szabályozás továbbra sem jelenthet adóemelést vagy versenyhátrányt a magyar cégeknek.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
