A távirati iroda szerint:
Varga Mihály hangsúlyozta, szeretnék minél hamarabb visszanyerni azt a növekedési képességet, ami a járvány előtti éveket jellemezte. Mint mondta, 2022 már ez az év lehet. Úgy számolnak, hogy 2021-ben a gazdaság eléri azt a pontot, ahol 2019 végén, a járvány előtt tartott, és 2022-ben 5,2 százalékos gazdasági növekedés, 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycél várható, valamint az adósságráta is csökkenő pályára áll.
Hozzátette azt is, hogy vannak fontos társadalompolitikai célok, ezek között említette a családok támogatását, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a 25 év alattiak adómentességének bevezetését. "A jövő évnek már az újraindítás kiteljesedéséről kell szólnia, arról, hogy a magyar gazdaság újra azon a pályán haladhat tovább, ahol a járványt megelőző időszakban volt" - fogalmazott.
A pénzügyminiszter felidézte, nagyon fontos volt a gazdaságvédelmi alap - amelyben különböző forrásokat gyűjtöttek össze például beruházások indításához és munkahelyek védelméhez -, valamint a járvány elleni védekezési alap.
A 2022-es költségvetés megőrzi ennek struktúráját, de már gazdaság-újraindításról van szó; 7300 milliárd forintos gazdaság-újraindítási alapot különítenek el a büdzsében. Továbbra is lesz egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap, 3600 milliárd forintos keretösszeggel. Ugyanakkor kifejtette, bízik abban, hogy 2022 után egyre kisebb hangsúly lesz a járvány elleni védekezésen.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei első negyedévben már érezhető volt a tavalyi döntések megjelenése, főként a beruházások, fejlesztések területén. Jelezte, hogy az elindított beruházások fokozatosan megjelennek majd a gazdaság működésében. Emiatt arra számít, hogy erőteljes "felpattanás" várható.
Kifejtette azt is, hogy a gazdasági növekedés legnagyobb lendületét 2016 óta az az adócsökkentő és béremelő megállapodás adta, amelyet a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötöttek.
"Ha erre a pályára vissza tudunk kerülni, és van egy fokozatos, de lendületes bérnövekedés, ugyanakkor az adókat csökkenteni tudjuk, akkor javulhat a magyar gazdaság versenyképessége, a növekedési pálya újra a 4-5 százalékos sávban képzelhető el" - mondta a pénzügyminiszter.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
