Mularczyk a sajtókonferenciáján felidézte: Lengyelország október elején küldte el Németországnak az 1939-1945-ös német agresszió és megszállás következményeiről, ezek rendezéséről szóló diplomáciai jegyzéket. Erre a jegyzékre Berlin mindeddig nem adott hivatalos választ - húzta alá.
Ezért Varsó közel 50 államhoz - az Európai Unió, a NATO, az Európa Tanács tagállamaihoz - intéz diplomáciai jegyzékeket, amelyben a lengyel követelmények jogi, ténybeli és erkölcsi alapjairól tájékoztatják a címzetteket - közölte Mularczyk.
Meggyőződésének adott hangot, hogy a szerdán szétküldött diplomáciai jegyzékek "az emberi jogok betartásáról és a jóvátételről szóló nyílt vita" alapját képezik majd.
A lengyel kormány következetesen cselekedni fog ez ügyben, célja a nemzetközi közvélemény tájékoztatása - magyarázta a miniszterhelyettes. Hozzátette: ennek nem a Lengyelország és Németország közötti feszültség fokozása a célja, a jegyzék szétküldése "az elemi tisztesség, igazságosság és Lengyelország partnerként való kezelésének elérésére irányul".
A Berlinbe elküldött októberi jegyzék fő forrását képező, szeptemberben bemutatott lengyel parlamenti bizottsági jelentésben, amelyet 2017 óta Mularczyk irányítása alatt készítettek, 6200 milliárd zlotyra (535 800 milliárd forintra) becsülték az "anyagi és nem anyagi" háborús károkat.
Mularczyk jelezte: a jelentés német fordítását széleskörűen terjeszteni fogják a német elit, a német média, illetve az agytrösztök körében.
Úgy vélte: a jóvátétel kifizetését és az elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását is maga után vonó, "tisztességes és partneri" lengyel-német megállapodás nem helyettesíthető "csupán az erkölcsi felelősségvállalást hangoztató szavakkal".
Kizártnak nevezte, hogy a második világháború súlyos következményeit viselő Lengyelország "soha ne kapjon semmilyen jóvátételt vagy kártérítést".
A német kormány a lengyel parlamenti bizottsági jelentésre reagálva már szeptemberben megerősítette, hogy a jóvátétel ügyét lezártnak tekinti.
Az egykori Német Demokratikus Köztársaság és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről.
A jelenlegi lengyel kormány szerint a szovjet nyomásra tett nyilatkozat - amelyet a lengyel jogi közlönyben annak idején nem tettek közzé, csak a Trybuna Ludu kommunista napilapban jelent meg 1953 augusztusában - nem kötelező erejű nemzetközi jogforrás.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 371,32 pontos, 0,35 százalékos emelkedéssel, 107 565,55 ponton zárt csütörtökön.
