3p

A több milliós indiai katonaság London zászlaja alatt harcolt a második világháborúban, de aztán a függetlenség mellé állt. Új-Delhi már nem akar emlékezni a közös, önkéntes harcra. Káncz Csaba jegyzete.

A második világháború végső kimenetelében India szerepe a mai napig ismeretlen az európai közvélemény előtt.  Holott a világ legnagyobb önkéntes hadseregét állították fel 2,5 millió katonával és harcoltak a brit hadseregben Hongkongtól kezdve egészen Olaszországig. A mítosz szerint India a függetlenségét Mahátma Gandhi békés tömegmozgalmának köszönheti – valójában azonban legalább ekkora szerepe volt abban az indiai hadseregnek, amely 1945 után a gyarmattartó britek ellen fordult.

Az Indiai Légió és a Wehrmacht

A háború kezdetén Londonnak nem volt nehéz dolga: jó zsoldot fizetett és az akkor 350 milliós Indiában sok földműves szívesen csatlakozott a hadsereghez. Nem volt elterjedt a brit-ellenes érzelem a köreikben és 1939-1945 között nem is voltak komolyabb lázadások. Ellentétben a magasabb rangú indiai tisztekkel - különösen a légierőnél és a haditengerészetnél -, akik a városi polgárságból jöttek, egyetemi végzettséggel rendelkeztek és a függetlenséggel kacérkodtak.

Már 1942 után kialakultak brit-ellenes csoportok Szubhasz Csandra Bosze vezetésével, aki meg volt győződve, hogy hazája függetlenségét katonai eszközökkel kell kiharcolni. Bosze fölvette a kapcsolatot a náci Németországgal, Berlinbe utazott, ahol engedélyezték számára egy "Indiai Légió" felállítását.  Indiai hadifoglyokból 2500 katonát gyűjtött össze és 1943-ban a nyugati fronton a Wehrmacht be is vetette őket.

Indiai katonák a II. világháború európai frontjain is harcoltak (Forrás: Youtube.com)
Indiai katonák a II. világháború európai frontjain is harcoltak (Forrás: Youtube.com)

Bosze akkor már Szingapúrban volt, ahol megalakította a „Szabad India Ideiglenes Kormányát”, amelyet Japán, Németország és Olaszország is elismert.  De a drámai változás mégsem tőle indult ki, hanem a brit hadseregből 1945-ben leszerelt indiai katonáktól, akik kisebb földbirtokot, vagy tartósabb állást vártak a hadsereg háborús áldozataiért (24 ezer halott, 64 ezer sebesült, 11 ezer eltűnt), de semmit sem kaptak a végén Londontól. Ezért az indiai politikai pártokhoz fordultak, amelyek szívesen felkarolták a munkanélkülivé vált ex-katonák ügyét. 

Történelmi amnézia

Az indiai politikusok akkor már amúgy is Londont tették felelőssé az 1943-as bengáli éhínségért, amely során közel 3 millió embert vesztette életét. De a politikai robbanás 1945 novemberében következett be, amikor a britek Bosze hadseregének 3 katonája ellen eljárást indítottak.  Az indiai Nemzeti Kongresszus a függetlenségpárti hadsereg mellé állt, mint ahogyan az "Összindiai Muszlimliga" is.  Az addig a britekhez lojális katonák pedig tömeges álltak be ezen két politikai szervezet mögé.

Amikor aztán 1946 februárjában a brit légierő és a haditengerészet indiai alakulatainál komoly lázadásra került sor, világossá vált, hogy az indiai hadsereg már elvesztette lojalitását a korábbi, fehér uraik felé.  Az indiai nagyvállalkozók számára is világossá lett, hogy ha a briteket tavozásra kényszerítik, akkor nagy földterületeket kaparinthatnak meg.  1947 elejére aztán világszerte megerősödtek a brit gyarmattartók elleni mozgalmak. 

Napjaink indiai történetírásában alig található meg az indiai csapatok szerepe a második világháború során – a nacionalistáknak nem igazán érdeke, hogy a britekkel közös, önkéntes harcról túl sok részlet az emlékezetben maradjon.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hatalmas bejelentést tett a Mol
Privátbankár.hu | 2026. július 2. 15:32
850 millió zloty értékű kötvénykibocsátással lépett be a lengyel kötvénypiacra a Mol.
Makro / Külgazdaság 552 milliárd eurós jó hírt kapott Brüsszelből Magyarország
Privátbankár.hu | 2026. július 2. 13:59
A tisztább energiarendszerek kiépítésére ad pénzt az Európai Unió.
Makro / Külgazdaság Ígéretes számok érkeztek Magyarország szomszédjából
Privátbankár.hu | 2026. július 2. 13:39
Lassult az osztrák infláció.
Makro / Külgazdaság Baljós számok várják azt, aki péntekig vár a tankolással
Privátbankár.hu | 2026. július 2. 12:34
Lassan újra az eltörölt védett ár környékére kúsznak vissza az üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság Csak 75 milliárdot kért, de végül 197 milliárdot tett zsebre a Tisza-kormány
Privátbankár.hu | 2026. július 2. 12:16
Ráadásul a kamatok is tovább csökkentek.
Makro / Külgazdaság Már 50 ezer forinttal gazdagabban nézhet tüzijátékot 400 ezer gyerek – itt van Magyar Péter bejelentése
Privátbankár.hu | 2026. július 2. 11:41
Már meglévő jogosultságokhoz kötik az iskolakezdési támogatást. 40 milliárdot költ erre az állam.
Makro / Külgazdaság Örülhet, aki most venne fel lakáshitelt
Privátbankár.hu | 2026. július 2. 08:41
Az OTP lépett, hamarosan mehetnek utána a többiek is.
Makro / Külgazdaság Hajnalig gyűrték egymást a német kormány pártjai, itt van, mire jutottak
Privátbankár.hu | 2026. július 2. 08:14
Átírják a személyi jövedelemadó rendszerét is.
Makro / Külgazdaság Átírja a Magyar-kormány a közbeszerzések rendszerét – már hatályba is lépett az új rendelet
Privátbankár.hu | 2026. július 2. 07:46
Jóváhagyási eljárás jön, vizsgálják majd a pályázók tényleges tulajdonosait és alvállalkozóit is.
Makro / Külgazdaság Irdatlan pénzek ömölhetnek a vasútfejlesztésbe idehaza, de nem csak az számít, hány új jármű érkezik
Privátbankár.hu | 2026. július 2. 07:16
A magyar vasút előtt az elmúlt évtizedek legnagyobb járműmegújítási programja állhat. Az elöregedett járműállomány cseréje és a jelentős uniós források egyszerre teremtenek lehetőséget a közösségi közlekedés színvonalának javítására és a hazai ipar fejlesztésére. A következő évek egyik meghatározó gazdaságpolitikai kérdése ugyanakkor nem csupán az lesz, hogy hány új vasúti jármű érkezik Magyarországra – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG