3p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

A több milliós indiai katonaság London zászlaja alatt harcolt a második világháborúban, de aztán a függetlenség mellé állt. Új-Delhi már nem akar emlékezni a közös, önkéntes harcra. Káncz Csaba jegyzete.

A második világháború végső kimenetelében India szerepe a mai napig ismeretlen az európai közvélemény előtt.  Holott a világ legnagyobb önkéntes hadseregét állították fel 2,5 millió katonával és harcoltak a brit hadseregben Hongkongtól kezdve egészen Olaszországig. A mítosz szerint India a függetlenségét Mahátma Gandhi békés tömegmozgalmának köszönheti – valójában azonban legalább ekkora szerepe volt abban az indiai hadseregnek, amely 1945 után a gyarmattartó britek ellen fordult.

Az Indiai Légió és a Wehrmacht

A háború kezdetén Londonnak nem volt nehéz dolga: jó zsoldot fizetett és az akkor 350 milliós Indiában sok földműves szívesen csatlakozott a hadsereghez. Nem volt elterjedt a brit-ellenes érzelem a köreikben és 1939-1945 között nem is voltak komolyabb lázadások. Ellentétben a magasabb rangú indiai tisztekkel - különösen a légierőnél és a haditengerészetnél -, akik a városi polgárságból jöttek, egyetemi végzettséggel rendelkeztek és a függetlenséggel kacérkodtak.

Már 1942 után kialakultak brit-ellenes csoportok Szubhasz Csandra Bosze vezetésével, aki meg volt győződve, hogy hazája függetlenségét katonai eszközökkel kell kiharcolni. Bosze fölvette a kapcsolatot a náci Németországgal, Berlinbe utazott, ahol engedélyezték számára egy "Indiai Légió" felállítását.  Indiai hadifoglyokból 2500 katonát gyűjtött össze és 1943-ban a nyugati fronton a Wehrmacht be is vetette őket.

Indiai katonák a II. világháború európai frontjain is harcoltak (Forrás: Youtube.com)
Indiai katonák a II. világháború európai frontjain is harcoltak (Forrás: Youtube.com)

Bosze akkor már Szingapúrban volt, ahol megalakította a „Szabad India Ideiglenes Kormányát”, amelyet Japán, Németország és Olaszország is elismert.  De a drámai változás mégsem tőle indult ki, hanem a brit hadseregből 1945-ben leszerelt indiai katonáktól, akik kisebb földbirtokot, vagy tartósabb állást vártak a hadsereg háborús áldozataiért (24 ezer halott, 64 ezer sebesült, 11 ezer eltűnt), de semmit sem kaptak a végén Londontól. Ezért az indiai politikai pártokhoz fordultak, amelyek szívesen felkarolták a munkanélkülivé vált ex-katonák ügyét. 

Történelmi amnézia

Az indiai politikusok akkor már amúgy is Londont tették felelőssé az 1943-as bengáli éhínségért, amely során közel 3 millió embert vesztette életét. De a politikai robbanás 1945 novemberében következett be, amikor a britek Bosze hadseregének 3 katonája ellen eljárást indítottak.  Az indiai Nemzeti Kongresszus a függetlenségpárti hadsereg mellé állt, mint ahogyan az "Összindiai Muszlimliga" is.  Az addig a britekhez lojális katonák pedig tömeges álltak be ezen két politikai szervezet mögé.

Amikor aztán 1946 februárjában a brit légierő és a haditengerészet indiai alakulatainál komoly lázadásra került sor, világossá vált, hogy az indiai hadsereg már elvesztette lojalitását a korábbi, fehér uraik felé.  Az indiai nagyvállalkozók számára is világossá lett, hogy ha a briteket tavozásra kényszerítik, akkor nagy földterületeket kaparinthatnak meg.  1947 elejére aztán világszerte megerősödtek a brit gyarmattartók elleni mozgalmak. 

Napjaink indiai történetírásában alig található meg az indiai csapatok szerepe a második világháború során – a nacionalistáknak nem igazán érdeke, hogy a britekkel közös, önkéntes harcról túl sok részlet az emlékezetben maradjon.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kiderült, miért ragaszkodunk a készpénzhez
Herman Bernadett | 2026. szeptember 21. 19:08
A hazai készpénzállomány megállíthatatlanul növekszik: már átlépte a 9400 milliárd forintos határt. A mindennapi vásárlások során egyre kevesebbszer veszik elő a magyarok a papírpénzt, de szeretik felhalmozni. A Magyar Nemzeti Bank azt is elárulta, mely napokon rohanják meg a magyarok az automatákat, és milyen drasztikus átalakulás előtt áll a hazai ATM-hálózat. 
Makro / Külgazdaság A nap képe: előre ivott a kamatdöntésre Varga Mihály?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 17:11
Ha már arra járt, ivott egy Guinnesst. 
Makro / Külgazdaság Mire költsük az uniós pénzeket, ha egyszer végre megkapjuk?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 16:25
Noha a kormány tagjai többször kijelentették, hogy hazahozták az uniós forrásokat, egyelőre sem az újjáépítési források (RRF), sem a kohéziós alapok pénzeit nem kezdték el még utalni. Meddig kell várni és mi lesz ezeknek a forrásoknak a sorsa? Többek között erről beszélt az ATV Start műsorában kollégánk, Király Béla.
Makro / Külgazdaság Mol: még csak előkészítő munka indult az ukrán szénhidrogéntárolóval kapcsolatban
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 15:34
Többéves előkészítő munka kezdődik az ukrán szénhidrogén tárolásával kapcsolatban – tudatta a Mol arra a bejelentésre, hogy kőolajtermékek magyarországi tárolásáról írtak alá memorandumot a Naftohaz vállalattal.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyen felkavarta az állóvizet, üzenete Magyarországnak is szól
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 21. 14:28
Az Európai Unió és Kanada között már tíz éve aláírtak egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, amit azonban nemzeti szinten több tagállam, köztük Magyarország sem ratifikált még. Nekik külön is szólhatott Ursula von der Leyen üzenete, amit az Európai Bizottság elnöke a múlt heti évértékelőjében fogalmazott meg, és amiben Kanadát, mint az EU első lehetséges „társult tagját” hozta szóba – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Makro / Külgazdaság Milliárdos exportkiesést okoznak Ukrajnának az orosz légitámadások
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 13:21
Komoly mértékben visszafogják Ukrajna exportját a kikötői és más kritikus infrastruktúra elleni orosz támadások.
Makro / Külgazdaság Milliárdosok a célkeresztben: így roppantaná meg a magyar elit tőkéjét egy esetleges vagyonadó
Herman Bernadett | 2026. szeptember 21. 11:43
A hazai szupergazdagok vagyona soha nem látott magasságokba emelkedett. A Blochamps Capital legfrissebb szektorelemzése szerint a legfelső egy százalék kezében elképesztő, 52 000 milliárd forintos vagyon összpontosul – ám az állam hiába feni a fogát a vagyonadóra, nem lesz könnyű feladat a behajtása.
Makro / Külgazdaság Elhangzik-e Varga Mihály szájából a várva várt szám?
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 10:43
Változatlan kamatszintre számítanak az elemzők a jegybank Monetáris Tanácsának keddi ülése után. A nagy kérdés inkább az, Varga Mihályék változtatnak-e a középtávú inflációs cél jelenlegi, 3 százalékos szintjén?
Makro / Külgazdaság Baka András bejelentette jelöltjét a Legfőbb Ügyészség élére
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 21. 10:22
Szathmáry Zoltánra esett a választás.
Makro / Külgazdaság Magyar Péterék olyan támogatást találtak ki, ami sehol máshol nincs
Király Béla | 2026. szeptember 21. 05:41
A Magyarországon bevezetett üzemanyagár-támogatás az Európai Unióban bizonyos szempontból unikálisnak számít, sehol máshol nem adnak pénzvisszatérítést magánszemélyeknek úgy, ahogy azt a dízelesek számára Magyar Péterék kitalálták. Egyes szakértők szerint ugyanakkor egyáltalán nem kellene semmilyen támogatást nyújtani az autósoknak, az ellenzéki politikusok viszont még olcsóbb üzemanyagot szeretnének.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG