Pörgősen indult 2017 az építőiparnak, az év első hónapjaiban kiugróan gyorsan, több mint 15 százalékkal bővült a termelés, így a gazdaságkutató arra számít, hogy idén az építőipar felelhet a gazdasági növekedés dinamikájáért. Ebben további segítséget jelenthet a fogyasztás növekedése is, ami a tavalyi 4,2 százalékról év végéig 5 százalékra emelkedhet - közölte a GKI a Privátbankár.hu-val. Emellett az év elején a vártnál gyorsabb volt az ipar (7,5 százalék), viszont lassabb a kiskereskedelmi forgalom bővülése, ez 3 százalékkal lett magasabb.
A külkereskedelemben az import 1,2 százalékponttal gyorsabban bővült az exportnál, a cserearányok ugyanakkor ugyanennyivel romlottak, az aktívum pedig ugyan kis mértékben csökkent, de továbbra is magasan áll. A vállalati és lakossági hitelállomány az első két hónapban a 2016 végi szinthez képest valamelyest növekedett, de még így is kisebb volt az egy évvel korábbinál. A GKI ugyanakkor a jegybank hitelezési felmérését alapul véve szintén arra számít, hogy a kereskedelmi bankok a következő fél évben érdemben növelik a kihelyezett hitelek mennyiségét.
Még mindig magas a munkanélküliség
A munkanélküliségi ráta 2017 első negyedévében 4,5 százalék volt, ami ugyan 1,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, viszont minimálisan, de magasabb a 2016 utolsó negyedévinél. Ez a téli hónapokban természetes, de tavaly nem volt ilyen megtorpanás. A „valódi” munkanélküliség (a közfoglalkoztatottak hatásától tisztított adat) azonban továbbra is 7 százalék körüli.
Az első két hónapban a foglalkoztatottak száma 4, a közmunkások figyelembe vétele nélkül 4,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a látványos javulásban a GKI szerint a külföldi munkavállalás és módszertani változtatások is közre játszanak. Ugyanakkor a cég felmérése szerint az ipari és szolgáltató, valamint az építőipari cégek csaknem fele szembesül munkaerő-hiánnyal.
Felpörög a gazdaság, örülhetnek a nyugdíjasok
Az idei évre tervezett államháztartási hiány továbbra is a GDP 2,4 százaléka lehet a kutatás szerint, mivel a költségvetés módosítási javaslata szerint a kiadási és bevételi oldal azonos összeggel emelkedik, kedvező ugyanakkor, hogy a tartalékok kis mértékben nőttek. A GKI ezzel együtt valamivel magasabb, 2,5-3 százalék közötti deficitre számít, mivel egy választás előtti évben különösen erőteljes a nyomás a kiadások növelésére, ráadásul a már most bizonytalannak látszó 2018. évi államháztartási deficit csökkentése érdekében a következő évről előrehozott kiadások teljesítése is elképzelhető. E lehetőségre a Költségvetési Tanács is felhívta a kormány figyelmét.
| Ha minden így megy, bejöhet Orbán ígérete, amit Bözsi néninek tett a nyugdíjemelésről. >>> |
A nyugdíjasoknak mindenesetre örömet jelenthet az infláció alakulása, a kormány 1,6 százalékos fogyasztói áremelkedést vár, ez a GKI szerint az év végén visszamenőleges nyugdíjemelést tesz szükségessé. Ráadásul amennyiben valóra válnak a kormány várakozásai (3,5 százalékos GDP és 2,4 százalékos hiánycél), úgy „nyugdíjprémiumot” is fizethetnek. Ugyanakkor a gazdaságkutató nem várja ezeknek a céloknak a teljesülését, ennek ellenére a közelgő választások miatt várhatóan mégis megvalósulnak a kifizetések, az eredménytől függetlenül.
A kereslet csökken, a kínálat nő – de meddig? 
