Végre gatyába rázzák az egészségügyet?

Az egészségügyért felelős államtitkár nagy változásokat szeretne elérni az egészségügyben, többek között a koraszülöttmentés és -ellátás fejlesztését, a védőnői hálózat erősítését, a nemzeti védőoltási program, a gyermekfogászat, valamint a házi gyermekorvosi hálózat erősítését. Nagy Anikó hozzátette: elkészült a Nemzeti Gyermekegészségügyi Program javaslat, és a kórházaknál nem tervezi a hagyományos kancellári rendszer bevezetését.

2019-ben 647 milliárd forinttal több jut e területre, mint a baloldal által utoljára benyújtott költségvetésben - mondta. Az ágazat részesedése 8,4-ről, 8,6 százalékra emelkedik, a területre 1711 milliárd forintot szánnak 2019-ben. A kormány jelentős többlettel számol jövőre egyebek mellett a gyógyító-megelőző kassza, ami elsősorban új gyógyszerek és technológiák bevezetését, az új készítmények elterjesztését jelenti, de jelentős plusz jut a betegszállításra, a gyermekellátásra, illetve az országos népegészségügyi programokra.

Nem a hálapénzen múlik

A kórházak eladósodásával kapcsolatban az államtitkár kifejtette: céljuk, hogy ne csupán utólagos adósságkonszolidációra, hanem évközbeni forrásbővítésre is legyen majd lehetőség, illetve, hogy egyre kisebb mértékben vagy egyáltalán ne halmozódjanak fel tartozások. Nagy Anikó szerint szemléletváltásra van szükség, hogy ne gondolja senki azt,  attól függ az ellátáshoz való hozzáférése, illetve a kezelés minősége, fizet-e hálapénzt.

A szakdolgozók további, már korábban ütemezett béremelésére is van pénz a költségbevetésben, a dolgozók bére átlagosan hatvanöt százalékkal emelkedik 2016 és 2019 között, az idei nyolcszázalékos emelés már megtörtént. A gyermekbaleseti és -sürgősségi ellátás önálló szakmává tétele egyedülálló lesz Európában, és nem utolsósorban minőségi hálózat alakul ezen a területen – tette hozzá.