Lazítana az államháztartási hiányra vonatkozó szabályokon az Európai Bizottság - írja a Handelsblatt német üzleti napilap.
A brüsszeli bizottság szerint engedélyezni kellene, hogy az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekhez az önrészt a tagországok leírhassák az államháztartási hiányból. A német kormány ellenzi a tervet, mert attól tart, hogy megerősödik a deficitszabályok felpuhítására irányuló nyomás. A lap szerint a Bizottság szerdán mutatja be tervét.
Szigor vagy növekedés? - ez itt a kérdés
Magyarország tavaly óta mindent egy lapra feltéve küzd azért, hogy kikerüljön a túlzotthiány-eljárás alól, kiszivárgott hírek szerint ehhez most nagyon közel vagyunk. Az uniós csúcsokon rendre előkerül a válságkezelés kapcsán, hogy lazítani kéne a költségvetési szigoron, és inkább felpörgetni a gazdaságot, mint megszorításokkal leszorítani az unió legtöbb államának magas eladósodottságát és ezzel visszafogni a GDP-növekedést. A folyamatos kiigazítások ugyanis nem segítik a fogyasztás élénkülését, a gazdasági teljesítmények elmaradása ugyanakkor visszahat az államadósságra és a deficitre is, hiszen annak mértékét a GDP-hez viszonyítva számolják el (a maastrichti kritériumok szerint a GDP 60%-a lehet maximum az államadósság, a deficit pedig annak 3 százaléka).
Brüsszeli hírek szerint a Bizottság többek között azért is adhat zöld jelzést Magyarországnak és léptetheti ki a deficiteljárás alól, mert félti saját hitelességét, miközben Budapest nagy erőfeszítéseket (gondoljunk csak a tavaly októberben bejelentett két megszorítócsomagra és a mostani zárolásokra) tesz a hiány tartására, ezzel több tagállamnak is súlyos problémája van (Spanyolország, Szlovénia, de alaposan el vannak adósodva a britek és az olaszok is).
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
