Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy nagyon régi adósság ez a munka, amit most végre el fognak végezni. A kormány néhány hete, július végén döntött arról, hogy a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv keretében még az idén megkezdődik a Gubacsi híd újjáépítése, illetve az országos logisztikai rendszerben is jelentős szerepet játszó Csepeli Szabadkikötő és a csepeli konténerterminál kiszolgálási infrastruktúrájának fejlesztése.
A hídon 2014 óta mindössze 5 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, pedig ez Magyarország egyik legfontosabb tehervasúti kapcsolata, ahol az ország teljes vasúti áruforgalmának 10–15 százaléka halad át. A Baross Gábor Terv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a teherforgalmat a közutakról minél inkább a vasútra terelje át, így egyszerre fenntarthatóbbá téve a szállítmányozást és csökkentve a közutak terhelését
- emelte ki.
Vitézy Dávid hozzátette, hogy az elvi döntés után most átlépnek a megvalósítás szakaszába: aláírta az új hídszerkezet és a csatlakozó vágányhálózat megépítésére vonatkozó kivitelezési szerződést a közbeszerzésen nyertes, a legkedvezőbb érvényes ajánlatot benyújtó magyar HE-DO Kft-vel, amely a jelentősebb hídszerkezet-felújítási munkákat épp Budapesten, a Flórián téri felüljárón végez jelenleg is.
A tárcavezető szerint külön öröm, hogy a közbeszerzésen öt cég vagy konzorcium is elindult, így végre valódi árverseny alakult ki. Ezt az is bizonyítja, hogy a nyertes ajánlat nettó 21 milliárd forintos összege alacsonyabb volt, mint a közlekedésért és beruházásokért felelős korábbi tárcavezető, Lázár János által négy éve egyszer már lefújt közbeszerzés akkori ajánlatai – hangsúlyozta Vitézy Dávid.
A miniszter jelezte, a beruházás még az idén megkezdődhet, 2029 végére pedig vadonatúj hídon kelhetnek át a tehervonatok Pesterzsébet és Csepel között.
Emellett megkezdik, illetve folytatják a Gubacsi híd közúti részének és a Corvin csomópont fejlesztésének előkészítését is, „ha már ezt részben a korábbi kormányzat, részben a főváros nem kezdte meg az elmúlt években”.
„A Gubacsi híd megújítása jóval több, mint egy hídépítési beruházás. Annak a szemléletváltásnak a szimbóluma, hogy a vasútrombolás évei után ismét a valódi vasútfejlesztések és a hosszú távú építkezés időszaka következik Magyarországon” – zárta bejegyzését Vitézy Dávid.
