Büszke vagyok arra, hogy stabil, biztos pénzügyi helyzetben adtam át a budapesti V. kerületet az utódomnak. Így reagált Kandrács Csaba a parlament mai gazdasági bizottságán arra a független képviselői felvetésre, miszerint 2009-2012 között akkor volt a kerület pénzügyi vezetője, amikor Rogán Antal a polgármester, s a belvárosban áron alul adtak el ingatlanokat.
Arra pedig, hogyan lehetne olcsóbb a bankolás a lakosságnak, az MNB új alelnök-jelöltje megjegyezte, az utóbbi hat évben (vagyis amióta ő a jegybankban dolgozik) is folyamatosan csökkentek az ügyfeleket terhelő költségek.
Kandrács Csaba a saját érdemei között említette a devizahitelek forintosítása terén, a vállalkozókat a piacinál olcsóbb forráshoz juttató, 2013 áprilisában elindított növekedési hitel-, és a 2014 áprilisában meghirdetett önfinanszírozási programban végzett munkáját, ami az ország magas külső és deviza államadósságból adódó kockázatainak csökkentését célozta.
Továbbá azt is, hogy a jegybanki alapkamat 7 százalékról előbb 2,1 százalékra, majd 0,9 százalékra csökkent. Noha az első, 2012 augusztusi vágáskor (amikor 7-ről 6,75 százalékra vitték le a jegybanki irányadó rátát) Kandrács Csaba még a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára volt. Csak 2013 októberében csatlakozott a Monetáris Tanácshoz, s volt annak tagja 2015 júliusáig – ez idő alatt a jegybanki alapkamat 3,6-ról 1,4 százalékra csökkent.
|
Nem értek egyet azzal, hogy gyakran változtatom a munkahelyem, immár három éve vagyok ügyvezető igazgató az MNB-nél – jelentette ki egy másik képviselői felvetésre Kandrács Csaba. Aki jegybanki ügyvezető igazgatói kinevezése előtt, 2014-től a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK Zrt.) elnök-vezérigazgatója volt. Most azért őt jelölhették az MNB felügyeletért felelős alelnökének, mert évek óta e területen tevékenykedik. Hiszen 2016 júniusa óta ő az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója volt. Korábban pedig a már említett monetáris tanácsi tagság mellett az MNB Bankműveleti igazgatóságának igazgatója, valamint az MNB Felügyelőbizottságának tagja is. Mindezeket megelőzően a Magyar Államkincstár elnöki tisztét is ellátta. |
Képviselői kérdésre, az euróval szemben történelmi, a dollárral szemben pedig közel 20 éves mélyponton lévő forint kapcsán az új jegybanki alelnökjelölt megismételte, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, egyetlen horgony számára az infláció.
Ha az MNB azt érzékeli, hogy túlkapás van, a nyújtott szolgáltatáshoz képest túl drágák a pénzügyi szolgáltatások, akkor ez ellen a jegybank továbbra is határozottan fellép – ezzel már az általa felügyelendő intézményeknek üzent Kandrács Csaba. Mint mondta, a fogyasztóvédelem ezután is a felügyeleti fókuszban lesz, a pénzügyi bírságokkal is arra szeretnék rábírni az egyes szektorok szereplőit, hogy az ügyfelek szempontjait szem előtt tartva tevékenykedjenek.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
