Büszke vagyok arra, hogy stabil, biztos pénzügyi helyzetben adtam át a budapesti V. kerületet az utódomnak. Így reagált Kandrács Csaba a parlament mai gazdasági bizottságán arra a független képviselői felvetésre, miszerint 2009-2012 között akkor volt a kerület pénzügyi vezetője, amikor Rogán Antal a polgármester, s a belvárosban áron alul adtak el ingatlanokat.
Arra pedig, hogyan lehetne olcsóbb a bankolás a lakosságnak, az MNB új alelnök-jelöltje megjegyezte, az utóbbi hat évben (vagyis amióta ő a jegybankban dolgozik) is folyamatosan csökkentek az ügyfeleket terhelő költségek.
Kandrács Csaba a saját érdemei között említette a devizahitelek forintosítása terén, a vállalkozókat a piacinál olcsóbb forráshoz juttató, 2013 áprilisában elindított növekedési hitel-, és a 2014 áprilisában meghirdetett önfinanszírozási programban végzett munkáját, ami az ország magas külső és deviza államadósságból adódó kockázatainak csökkentését célozta.
Továbbá azt is, hogy a jegybanki alapkamat 7 százalékról előbb 2,1 százalékra, majd 0,9 százalékra csökkent. Noha az első, 2012 augusztusi vágáskor (amikor 7-ről 6,75 százalékra vitték le a jegybanki irányadó rátát) Kandrács Csaba még a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára volt. Csak 2013 októberében csatlakozott a Monetáris Tanácshoz, s volt annak tagja 2015 júliusáig – ez idő alatt a jegybanki alapkamat 3,6-ról 1,4 százalékra csökkent.
|
Nem értek egyet azzal, hogy gyakran változtatom a munkahelyem, immár három éve vagyok ügyvezető igazgató az MNB-nél – jelentette ki egy másik képviselői felvetésre Kandrács Csaba. Aki jegybanki ügyvezető igazgatói kinevezése előtt, 2014-től a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK Zrt.) elnök-vezérigazgatója volt. Most azért őt jelölhették az MNB felügyeletért felelős alelnökének, mert évek óta e területen tevékenykedik. Hiszen 2016 júniusa óta ő az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója volt. Korábban pedig a már említett monetáris tanácsi tagság mellett az MNB Bankműveleti igazgatóságának igazgatója, valamint az MNB Felügyelőbizottságának tagja is. Mindezeket megelőzően a Magyar Államkincstár elnöki tisztét is ellátta. |
Képviselői kérdésre, az euróval szemben történelmi, a dollárral szemben pedig közel 20 éves mélyponton lévő forint kapcsán az új jegybanki alelnökjelölt megismételte, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, egyetlen horgony számára az infláció.
Ha az MNB azt érzékeli, hogy túlkapás van, a nyújtott szolgáltatáshoz képest túl drágák a pénzügyi szolgáltatások, akkor ez ellen a jegybank továbbra is határozottan fellép – ezzel már az általa felügyelendő intézményeknek üzent Kandrács Csaba. Mint mondta, a fogyasztóvédelem ezután is a felügyeleti fókuszban lesz, a pénzügyi bírságokkal is arra szeretnék rábírni az egyes szektorok szereplőit, hogy az ügyfelek szempontjait szem előtt tartva tevékenykedjenek.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
