Az Aaa osztályzati megerősítés Dánia hosszú futamú adósságkibocsátói minősítésére, illetve helyi valutában fennálló elsőbbségi, nem fedezett szuverén kötelezettségeire vonatkozik. A Moody's ugyancsak a lehetséges legjobb, Prime-1 szinten erősítette meg Dánia devizában fennálló rövid lejáratú fizetési kötelezvényeinek besorolását. Az osztályzatok kilátása változatlanul stabil. A besorolások megerősítéséhez fűzött indoklásában a Moody's közölte: a döntés Dánia kivételesen erőteljes kormányzati pénzügyimérleg-pozícióját, ugyancsak nagyon erős intézményrendszerét és a dán gazdaság magas fokú ellenállóképességét tükrözi.
A hitelminősítő szerint ezek az alapvető erősségek ellensúlyozzák az európai geopolitikai feszültségekből eredő negatív adósminőségi hatásokat, különösen az Egyesült Államokkal Grönland státusa ügyében kialakult feszültségeket. Az osztályzatok stabil kilátása azt jelzi, hogy a Moody's várakozása szerint Dánia adósminőségi erősségei a továbbiakban is ellensúlyozzák a geopolitikai kockázatokat. A hitelminősítő elemzése szerint Dánia gazdasági és költségvetési kilátásai rendkívül szilárdak, és ezt alátámasztja a hatékony, előretekintő kormányzati döntéshozatali gyakorlat.
A Moody's közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve nem számol Dánia nemzetbiztonsági kockázatainak érdemi erősödésével. A hitelminősítő kiemelte azt a várakozását, hogy Grönland ügyében diplomáciai megoldás születik, és ennek eredményeként Dánia és Európa biztonsági környezete jórészt változatlan marad. A cég úgy fogalmaz elemzésében, hogy Grönland státusának hatása Dánia alapvető adósminőségi profiljára a sziget hatalmas kiterjedése ellenére elhanyagolható, tekintettel a korlátozott gazdasági kapcsolatrendszerre. Dánia közfinanszírozási pozíciója nagyon erős, és a Moody's várakozása szerint az államháztartási mérleg 2030-ig a megnövekedett védelmi kiadások ellenére folyamatosan többletekkel zár – áll az elemzésben.
A hitelminősítő prognózisa szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért dán államadósságráta 2030-ig 25 százalékra csökken a tavalyi 28,7 százalékról, és ebben a környezetben az éves kamatfizetési kötelezettségek a költségvetési bevételek alig 1,4 százalékát teszik ki.
(MTI)
