Több mint 5600 ember gyűlt össze egy 2023 márciusi ünnepségen az indiai Dharamsalában, amikor a Dalai Láma a mellette lévő kisgyermek felé mutatott. Ezzel a tibeti buddhizmus szellemi vezetője a fiút a vallás mongoliai vezetőjének legújabb reinkarnációjaként azonosította. Az előző, Khalka Jetsun Dhampa, a kilencedik cím birtokosa, 2012-ben halt meg.
A Dalai láma és a kínai kormány közötti feszült viszony miatt azonban valakit egy buddhista alak reinkarnációjaként elismerni nemcsak vallási jelentőségű, hanem politikailag is megterhelő. Tibet 1950-es annektálása után Kína ellenőrizni akarta a buddhista vezetők spirituális származását, különösen a Dalai láma felett.
2011-ben a kínai külügyminisztérium kijelentette, hogy csak a pekingi kormány nevezheti ki a következő Dalai lámát, és semmilyen más jelöltet nem ismer el.
A jelenlegi, 14. dalai láma, Tenzin Gyatso 2023 júliusában lesz 88 éves, a mongóliai vallási vezető, Khalkha Jetsun Dhampa pedig azon buddhista vezetők közé tartozott, aki elismerte a Dalai láma utódját.
Dalai lámák a tibeti buddhizmusban
Valamennyi dalai lámát az együttérzés bódhiszattvájának, nevezetesen Avalokitesvarának a megnyilvánulásaként tartják számon. A bódhiszattvák olyan személyek, akik kizárólag mások javára dolgoznak. A buddhisták számára a végső cél a megvilágosodás vagy a „nirvána” – a születés és halál körforgásából való megszabadulás. A kelet-ázsiai és tibeti buddhisták a mahajána szekta részeként úgy vélik, hogy a bódhiszattvák elérték ezt a legmagasabb szintű felismerést.
Továbbá a mahájána buddhisták úgy vélik, hogy a bódhiszattvák döntenek arról, hogy újjászületnek, s megtapasztalják a világ fájdalmát és szenvedését, hogy segítsenek más lényeknek a megvilágosodás elérésében – magyarázza Brooke Schedneck vallástudományi adjunktus.
A tibeti buddhizmus ezt a bódhiszattváról szóló elképzelést fejlesztette tovább az újjászületések beazonosított egyedeire, akiket „tulkuknak” neveznek. Minden olyan személy, akiről azt hiszik, hogy újjászületett pedagógus, mester vagy vezető, tulkunak számít. A tibeti buddhizmusnak több száz, ha nem ezer ilyen származású embere van, de a legtekintélyesebb és legismertebb a dalai láma. A dalai lámák hat évszázadot felölelő 14 nemzedékét együttérző tetteikkel minden élőlény javát kívánják összefűzni.
A 14. dalai láma felkutatása
A jelenlegi Dalai láma körülbelül 4 éves korában került a trónra, ekkor keresztelték át Tenzin Gyatso-ra.
Nem sokkal a 13. dalai láma halála után fogtak bele a keresésébe. A Dalai lámához legközelebb álló tanítványok kezdték el azonosítani az újjászületését bizonyító jeleket. Általában akadnak előrejelzések arról, hogy hol és mikor születik újjá egy dalai láma, de további vizsgálatok és jelek szükségesek a megfelelő gyermek megtalálásához.
A 13. dalai láma teste például halála után déli irányba feküdt. Néhány nap múlva azonban a feje keletre billent, és egy szokatlannak tartott gomba jelent meg a szentély északkeleti oldalán, ahol a testét őrizték. Mindezt úgy értelmezték, hogy a következő dalai láma valahol Tibet északkeleti részén születhetett.
A tanítványok megnézték a Lhamoi Latsót is, egy tavat, amelyet hagyományosan a dalai láma újjászületésének helyéről szóló látomások megtekintésére használnak. A Tibet északkeleti részén található Dokham kerület megfelelt az előzetes jeleknek. Egy itt lakó, Lhamo Dhondup nevű 2 éves kisfiú ezek alapján épp megfelelő volt a 13. dalai láma reinkarnációjához.
Amikor a 13. dalai láma legközelebbi szerzetesi kísérőiből álló keresőcsapat megérkezett a házukhoz, meg voltak győződve, hogy felismerték a jeleket, amelyek a megfelelő helyre irányították őket.
A Dalai láma emlékiratai
A 14. Dalai láma korai gyerekkoráról szóló emlékirataiban azt meséli, emlékezett rá, hogy felismerte az egyik szerzetest a keresőcsapatban, pedig szolgának volt öltözve. A kiválasztási folyamat manipulációjának megakadályozása érdekében a keresőcsapat tagjai nem mutatkoztak be a falubelieknek, kik ők.
A Dalai láma arra emlékszik, hogy kisfiúként elkérte a rózsafüzért, amelyet a szerzetes a nyakában viselt. Ezek a gyöngyök korábban a 13. dalai láma tulajdonában voltak. A találkozás után a kutatócsoport visszatért, hogy a kisfiút az előző Dalai láma további tárgyaival tesztelje. Állítólag minden tárgyat helyesen kiválasztott, beleértve a rituálékhoz használt dobot és a sétabotot is.
Kína és dalai láma
Ám a következő Dalai láma kiválasztási folyamata ma még bizonytalan. 1950-ben a kínai kommunista kormány megszállta Tibetet, amely szerinte mindig is Kínához tartozott. A Dalai láma 1959-ben elmenekült, és száműzetésben kormányt állított fel. A Dalai lámát annyira tisztelik a tibeti emberek, hogy megőrizték odaadásukat a kínai uralom elmúlt 70 évében. 1995-ben a kínai kormány őrizetbe vette a Dalai láma 10. pancsen láma utódját, az akkor 6 éves Gendun Choeki Nyimát. Azóta Kína nem hajlandó részleteket elárulni hollétéről. A pancsen láma a tibeti buddhizmus második legfontosabb tulku személye.
A tibeti nép fellázadt, amikor az újonnan kiválasztott 11. pancsen lámát őrizetbe vették. A kínai kormány válaszul saját pancsen lámát, egy kínai biztonsági tiszt fiát nevezte ki. A pancsen lámák és dalai lámák történelmileg fontos szerepet játszottak egymás következő inkarnációinak felismerésében.
Kína is ki akarja nevezni a saját Dalai lámáját, de a tibeti buddhisták számára fontos, hogy ők irányítsák a kiválasztási folyamatot.
Jövőbeli lehetőségek
A kínai fenyegetés miatt a 14. Dalai láma számos kijelentést tett, amelyek megnehezítik, hogy a kínaiak által kinevezett 15. dalai lámát legitimnek tekintsék. Kijelentette például, hogy a Dalai láma intézményére talán már nincs is szükség. Ugyanakkor azt is mondta, hogy az embereken múlik, hogy meg akarják-e őrizni a tibeti buddhizmus ezen aspektusát. A Dalai láma azt is jelezte, hogy négy év múlva, 90 éves korában dönti el, hogy újjászületik-e.
Egy másik lehetőség, hogy a Dalai láma a halála előtt bejelenti következő reinkarnációját. Ebben a forgatókönyvben a Dalai láma át tudná adni spirituális felismerései utódjának. Egy harmadik alternatíva, amelyet Tenzin Gyatso megfogalmazott, hogy ha Tibeten kívül hal meg, és a pancsen láma továbbra is eltűnt személy marad, reinkarnációja külföldön, nagy valószínűséggel Indiában lesz megtalálható. Szakértők úgy vélik, hogy a kínai kormány a kutatását Tibetben tartaná, a kínaiak által kinevezett pancsen láma vezetésével.
Végül megemlítette annak lehetőségét is, hogy nőként fog újjászületni – de 2015-es és 2019-es interjúiban hozzátette, hogy nagyon szép nőnek kell lennie. Miután ezt a megjegyzést 2019-ben széles körben kritizálták, hivatala közleményt adott ki, amelyben bocsánatot kért az enyhén diszkriminatív fogalmazásért.
A Dalai láma abban reménykedik, hogy senki nem bízna a kínai kormány választásában. A tibeti nép, mint mondta, soha nem fogadná el a kínaiak által kinevezett Dalai lámát.
Az amerikai kormány támogatását fejezte ki a Dalai Láma mellett. 2020 decemberében az Egyesült Államok Szenátusa elfogadta a tibeti politikáról és támogatásról szóló törvényt, amely elismeri a tibeti nép autonómiáját. A Biden-kormányzat 2021 márciusában megismételte, hogy a kínai kormánynak nem szabadna szerepet vállalnia a dalai láma utódlásában. A 15. dalai láma megtalálásának folyamata minden bizonnyal valóban más lesz, mint eddig. Valószínűleg Tibeten kívül, a nemzetközi média és a globális tibeti diaszpóra felügyelete alatt fog lezajlani, ahol sok minden forog majd kockán.
A nyári adócsomag módosította a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályait – az adóhatósági kontroll erősödik, de a konstrukció továbbra is versenyképes marad. 
