5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

 

A pekingi kormányzat januárban jelentette be, hogy a „kisebbségek által lakott” térségek iskoláiban nem taníthatják többé a nemzetiségi nyelvet. Peking fél évszázada fenyegeti Tajvant, a héten pedig a kínai állami média még egy lerohanási tervet is közzétett. Káncz Csaba jegyzete.

 

Kína 2019 nyarán, négy év után tette közzé máig hatályos, 50 oldalas katonai stratégiai állásfoglalását. Ebben Peking leszögezi, hogy „mindig szerette a békét” és 70 évvel ezelőtti megalapítása óta a Kínai Népköztársaság „soha sem kezdeményezett háborút, vagy konfliktust”.

A Jarlung Cangpo folyó Tibetben - Kína ide építi a világ legnagyobb vízierőművét
A Jarlung Cangpo folyó Tibetben - Kína ide építi a világ legnagyobb vízierőművét

Alzheimeres tünetek

Itt azért álljunk meg egy pillanatra és frissítsük fel a hivatalos pekingi emlékezetet:

  • 1949-ben Kína lerohanta Tibetet;

  • 1962-ben megtámadta Indiát;
  • 1969-ben megtámadta a Szovjetuniót (Moszkva katonailag súlyosan megalázta Pekinget);
  • 1979-ben megtámadta Vietnámot (Kína katonai vesztesége elérte a 26 000 főt);

Mindezeken túl Peking fél évszázada folyamatosan fenyegeti Tajvant, a héten pedig a kínai média még egy lerohanási tervet is közzétett. A Dél-kínai-tengeren eközben Peking két évtizede folytatja agresszív térnyerését, és építi a katonai bázisokat a vitatott hovatartozású korallzátonyokon, amelyek ökológiai rendszerét ezzel véglegesen tönkreteszi.

A hágai Állandó Választottbíróság 2016 júliusban mondta ki ítéletében, hogy Pekingnek nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és így ahhoz sem, hogy igényt tartson az ott található nyersanyagok kitermelésére. Kína válaszul közölte, hogy nem fogadja el az ítéletet és azóta is folytatja hadieszközök telepítését a vitatott térségbe.

A tibeti kérdés

A Kínát uraló Mandzsu-dinasztia 1724-ben szerzett protektorátust a 2,5 millió négyzetkilométer kiterjedésű Tibet felett. 1903-ban a britek nyomultak be és kereskedelmi szerződést erőltettek az országra. A kínai forradalom, a Mandzsu-dinasztia bukása után 1912-ben Tibet függetlenné vált, azonban a terület valójában brit befolyás alá került.

Az 1949-ben megalakult a Kínai Népköztársaság és azonnal célul tűzte ki Tibet `felszabadítását`. A kínaiak 1949 végén hatoltak be Tibetbe, és 1951 elejére elfoglalták. A 8000 fős tibeti hadsereg nem volt képes ellenállásra.

Mivel a kínai uralom a földek elkobzását, a szerzetesek kényszermunkára hajtását is magával hozta, 1956-ban megkezdődött az ellenállás. 1959. március 10-én felkelést robbant ki Lhászában a kommunista uralom ellen. A harc egész Tibetre kiterjedt, de a felkelők csak napokig tarthatták magukat a túlerővel szemben. A felkelés során mintegy 200 ezer ember halt meg.

Az 1966 és 1976 között lezajlott "Nagy Proletár Kulturális Forradalom" idején a hatezernél is több kolostor túlnyomó többségét lerombolták, felbecsülhetetlen értékű könyveiket, műtárgyaikat pedig tűzre vetették.

Kiirtani a kulturális gyökereket

Napjainkban a kormányzat módszere, hogy támogatja a tibeti városfejlődést, ahová főleg han nemzetiségű kínaiak költöznek. A vidéki, buddhista lakosságtól elveszik földjeiket, és idővel ők is az immár kínai jellegű városokba kénytelenek költözni. Ez a tibeti kultúra lassú halálát jelenti, a nyelvet mára már alig beszélik.

Csupán a Dalai Láma képének birtoklása, vagy vallási tanainak lementése számítógépre börtönbüntetést von maga után – s minden naposak a kínzások. Tibetről nem szabad információt megosztani, sőt még a külföldön élő rokonnal sem szabad telefonon érintkezni, mert ezek szintén börtönbüntetéssel járnak.

Idén január 20-án aztán a Népi Kongresszus jogi bizottságának vezetője bejelentette, hogy a „kisebbségek által lakott” térségek iskoláiban nem taníthatják többé a nemzetiségi nyelvet, ezt egyenesen „alkotmányellenesnek” bélyegezte.

A tibeti vízjátszma

Az átlaghőmérséklet Kínában gyorsabban emelkedik, mint a világátlag. Ez különösen kritikus a Himalája térségében, ahol a gleccserek drámai gyorsasággal húzódnak vissza, veszélyeztetve az Indiaiszubkontinens és Délkelet-Ázsia vízellátását. Kína ellenőrzi ugyanis 10 nagy folyó eredetét, amely aztán 11 országon folyik keresztül, 1,6 milliárd embert látva el édesvízzel.

Amikor tehát Peking tavaly bejelentette egy 60 gigawattos, a világ legnagyobb vízierőműjének felépítését a tibeti Jarlung Cangpo folyón – amely szent folyónak számít a tibetieknek, de ez Pekinget csöppet sem érdekli -, az legalább annyira szólt a vízbiztonságnak, mint a tiszta energiának. A kapacitása háromszor akkora lesz, mint a világ jelenleg legnagyobb erőműve, a szintén kínai Jangce folyóra emelt Három-szurdok-gáté, amely miatt 1,3 millió embert kellett kitelepíteni.

Kína még ráadásul legalább 11 erőművet akar építeni a Jarlung Cangpora. Ez közel 5000 méter magasban ered, amellyel a világ legmagasabban fekvő folyója – egyben a világ kilencedik legnagyobb vízhozamával rendelkezik.

Kiszolgáltatott India

Mindezen projektek a folyó alsó folyásán elhelyezkedő India és Banglades számára katasztrofális kimenetelűek lehetnek. Ebből a folyóból lesz Indiába belépve ugyanis a Brahmaputra folyam, amely az 1,4 milliárdos népességű ország vízfogyasztásának 30 százalékát adja – márpedig a kínai erőművek a folyam vízfolyását 60 százalékkal is lecsökkenthetik.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG