<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

 

A pekingi kormányzat januárban jelentette be, hogy a „kisebbségek által lakott” térségek iskoláiban nem taníthatják többé a nemzetiségi nyelvet. Peking fél évszázada fenyegeti Tajvant, a héten pedig a kínai állami média még egy lerohanási tervet is közzétett. Káncz Csaba jegyzete.

 

Kína 2019 nyarán, négy év után tette közzé máig hatályos, 50 oldalas katonai stratégiai állásfoglalását. Ebben Peking leszögezi, hogy „mindig szerette a békét” és 70 évvel ezelőtti megalapítása óta a Kínai Népköztársaság „soha sem kezdeményezett háborút, vagy konfliktust”.

A Jarlung Cangpo folyó Tibetben - Kína ide építi a világ legnagyobb vízierőművétA Jarlung Cangpo folyó Tibetben - Kína ide építi a világ legnagyobb vízierőművét

Alzheimeres tünetek

Itt azért álljunk meg egy pillanatra és frissítsük fel a hivatalos pekingi emlékezetet:

  • 1949-ben Kína lerohanta Tibetet;

  • 1962-ben megtámadta Indiát;
  • 1969-ben megtámadta a Szovjetuniót (Moszkva katonailag súlyosan megalázta Pekinget);
  • 1979-ben megtámadta Vietnámot (Kína katonai vesztesége elérte a 26 000 főt);

Mindezeken túl Peking fél évszázada folyamatosan fenyegeti Tajvant, a héten pedig a kínai média még egy lerohanási tervet is közzétett. A Dél-kínai-tengeren eközben Peking két évtizede folytatja agresszív térnyerését, és építi a katonai bázisokat a vitatott hovatartozású korallzátonyokon, amelyek ökológiai rendszerét ezzel véglegesen tönkreteszi.

A hágai Állandó Választottbíróság 2016 júliusban mondta ki ítéletében, hogy Pekingnek nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és így ahhoz sem, hogy igényt tartson az ott található nyersanyagok kitermelésére. Kína válaszul közölte, hogy nem fogadja el az ítéletet és azóta is folytatja hadieszközök telepítését a vitatott térségbe.

A tibeti kérdés

A Kínát uraló Mandzsu-dinasztia 1724-ben szerzett protektorátust a 2,5 millió négyzetkilométer kiterjedésű Tibet felett. 1903-ban a britek nyomultak be és kereskedelmi szerződést erőltettek az országra. A kínai forradalom, a Mandzsu-dinasztia bukása után 1912-ben Tibet függetlenné vált, azonban a terület valójában brit befolyás alá került.

Az 1949-ben megalakult a Kínai Népköztársaság és azonnal célul tűzte ki Tibet `felszabadítását`. A kínaiak 1949 végén hatoltak be Tibetbe, és 1951 elejére elfoglalták. A 8000 fős tibeti hadsereg nem volt képes ellenállásra.

Mivel a kínai uralom a földek elkobzását, a szerzetesek kényszermunkára hajtását is magával hozta, 1956-ban megkezdődött az ellenállás. 1959. március 10-én felkelést robbant ki Lhászában a kommunista uralom ellen. A harc egész Tibetre kiterjedt, de a felkelők csak napokig tarthatták magukat a túlerővel szemben. A felkelés során mintegy 200 ezer ember halt meg.

Az 1966 és 1976 között lezajlott "Nagy Proletár Kulturális Forradalom" idején a hatezernél is több kolostor túlnyomó többségét lerombolták, felbecsülhetetlen értékű könyveiket, műtárgyaikat pedig tűzre vetették.

Kiirtani a kulturális gyökereket

Napjainkban a kormányzat módszere, hogy támogatja a tibeti városfejlődést, ahová főleg han nemzetiségű kínaiak költöznek. A vidéki, buddhista lakosságtól elveszik földjeiket, és idővel ők is az immár kínai jellegű városokba kénytelenek költözni. Ez a tibeti kultúra lassú halálát jelenti, a nyelvet mára már alig beszélik.

Csupán a Dalai Láma képének birtoklása, vagy vallási tanainak lementése számítógépre börtönbüntetést von maga után – s minden naposak a kínzások. Tibetről nem szabad információt megosztani, sőt még a külföldön élő rokonnal sem szabad telefonon érintkezni, mert ezek szintén börtönbüntetéssel járnak.

Idén január 20-án aztán a Népi Kongresszus jogi bizottságának vezetője bejelentette, hogy a „kisebbségek által lakott” térségek iskoláiban nem taníthatják többé a nemzetiségi nyelvet, ezt egyenesen „alkotmányellenesnek” bélyegezte.

A tibeti vízjátszma

Az átlaghőmérséklet Kínában gyorsabban emelkedik, mint a világátlag. Ez különösen kritikus a Himalája térségében, ahol a gleccserek drámai gyorsasággal húzódnak vissza, veszélyeztetve az Indiaiszubkontinens és Délkelet-Ázsia vízellátását. Kína ellenőrzi ugyanis 10 nagy folyó eredetét, amely aztán 11 országon folyik keresztül, 1,6 milliárd embert látva el édesvízzel.

Amikor tehát Peking tavaly bejelentette egy 60 gigawattos, a világ legnagyobb vízierőműjének felépítését a tibeti Jarlung Cangpo folyón – amely szent folyónak számít a tibetieknek, de ez Pekinget csöppet sem érdekli -, az legalább annyira szólt a vízbiztonságnak, mint a tiszta energiának. A kapacitása háromszor akkora lesz, mint a világ jelenleg legnagyobb erőműve, a szintén kínai Jangce folyóra emelt Három-szurdok-gáté, amely miatt 1,3 millió embert kellett kitelepíteni.

Kína még ráadásul legalább 11 erőművet akar építeni a Jarlung Cangpora. Ez közel 5000 méter magasban ered, amellyel a világ legmagasabban fekvő folyója – egyben a világ kilencedik legnagyobb vízhozamával rendelkezik.

Kiszolgáltatott India

Mindezen projektek a folyó alsó folyásán elhelyezkedő India és Banglades számára katasztrofális kimenetelűek lehetnek. Ebből a folyóból lesz Indiába belépve ugyanis a Brahmaputra folyam, amely az 1,4 milliárdos népességű ország vízfogyasztásának 30 százalékát adja – márpedig a kínai erőművek a folyam vízfolyását 60 százalékkal is lecsökkenthetik.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Lavrov: Moszkva lépéseket tesz, ha Washington nem válaszol a javaslataira
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 17:11
A biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatokra várják a választ. 
Makro / Külgazdaság Megugrottak a vidéki albérletárak
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 15:12
A fővárosban átlagosan három százalékkal emelkedtek az albérletárak, míg ugyanez a nagyobb vidéki városokban meghaladta a hat százalékot.
Makro / Külgazdaság Súlyos: Magyarországról kimondták az EU-ban, hogy az ártó szándékú hatalmak szekértolója
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 11:49
Az EU demokratikus folyamataiba való külföldi beavatkozásokról és félretájékoztatásról szóló jelentés nem túl jó fényben tünteti fel Magyarországot.
Makro / Külgazdaság Szijjártó: Magyarország nem segít Ukrajnának - miről tárgyal majd Putyin és Orbán Viktor?
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 09:31
Szijjártó Péter szerint nem olyan vészes az orosz-ukrán helyzet, mint amilyennek a kommunikáció alapján tűnik. Senki sem kérheti tőlünk, hogy ne barátkozzunk az oroszokkal; az ukránokkal viszont annyira rossz a viszony, hogy semmilyen támogatást nem nyújtunk nekik a mostani konfliktusban sem.
Makro / Külgazdaság Elképesztő csúcson az omikron: 20 ezernél több fertőzött egyetlen nap alatt
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 09:16
Egyetlen nap alatt 20 ezerrel nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma, a tesztek több mint háromnegyede pozitív - az aktív fertőzöttek emelkedése is sosem látott szinten jár, de a súlyos esetek száma nem ugrott meg.
Makro / Külgazdaság Mi lesz, ha kitör a háború és Putyin elzárja a gázt Európában?
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 06:35
Esetleges európai földgázhiányra készül a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció arra az esetre, ha Oroszország támadás indítana Ukrajna ellen, ezért már hetek óta európai országokkal és nagy energetikai vállalatokkal tárgyal - jelentették ki kedden magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselők újságíróknak egy washingtoni háttérbeszélgetésen.
Makro / Külgazdaság Kongatják a vészharangot - egyre erőszakosabbak Európában a muszlim antiszemita incidensek
Káncz Csaba | 2022. január 25. 18:42
Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban megvizsgálják az egyre erőszakosabb eseteket. A német és a francia nagypolitika szerint ez egy újfajta antiszemitizmus, amelyet a Közel-Kelet és Észak-Afrika muszlim bevándorlói hoztak magukkal. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Fontos bejelentést tett Szijjártó Péter Paksról
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 18:19
A Paksi Atomerőmű két új reaktorával reálissá válik, hogy Magyarország villamosenergia-ellátás terén önellátó legyen ennek az évtizednek a végére.
Makro / Külgazdaság Betett az orosz-ukrán konfliktus az OTP-nek és a Richternek
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 17:56
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 190,71 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 51 134,63 ponton zárt kedden.
Makro / Külgazdaság A Budapesti Közművek 4500 dolgozója kap februártól magasabb bért
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 17:25
A Budapesti Közművek hulladékgazdálkodási, a kertészeti, a köztisztasági, a közületi kéményseprési, a távhőszolgáltatási, valamint a temetkezési dolgozói február 1-jétől 15 százalékkal magasabb fizetést kapnak kézhez. 
hírlevél
Ingatlantájoló