Az Indo-csendes-óceáni térség a globális geopolitikai aréna legfeszültebb színtere. Holott a világgazdaság 10 legnagyobb gazdaságából 6 ebben a térségben található, és a világ teljes tengeri kereskedelmének fele a térségen halad át. A világ 10 legnagyobb hadseregéből 8 szintén itt állomásozik – köztük ráadásul 5 nukleáris hatalom.
Olyan feltörekvő nagyhatalmakat találunk a térségben, mint Kína és India, olyan erős középhatalmakat, mint Japán és Ausztrália és természetesen jelen van a globális hegemón Egyesült Államok is. Ez utóbbit szívesen kiszorítaná a térségből Kína, amint folyamatosan kóstolgatja a második világháború után lefektetett játékszabályokat és erőviszonyokat.
India határozott jelzései
Kína szalámi-taktikát alkalmazó térnyerése csupán az elmúlt napokban két komoly figyelmeztetést váltott ki Indiából. Új-Delhi egyrészt legalább 50 ezer újabb katonát vezényelt át a vitatott kínai határszakaszra, ahol már 200 ezer indiai katona tartózkodik. Az indiai katonák száma a Himalájában mára már 40 százalékkal haladja meg a tavaly júniusi szintet, amikor a két hadsereg összecsapott, hátrahagyva 20 indiai halottat, és ismeretlen számú kínait. A két hatalom 1962-ben a térségben már vívott egy véres háborút a határon, amelyet akkor India megalázó módon elvesztett.
Az elmúlt időszakban az indiai haditengerészet kínai tengeralattjárókat észlelt az Indiához tartozó és a Malakkai-szoros közelében fekvő Andaman és Nikobar szigetek körül. Ez egyrészt érthető, hiszen a szoroson halad át Kína energia-importjának négyötöde. De Peking erőkivetítése az Indiai-óceánon egyértelműen ütközőpályára állítja az országot Indiával.
India 2001-ben hozta létre az Andaman és Nicobar Parancsnokságot, amely koordinálja a szubkontinenstől keletre fekvő vizeken az indiai haditengerészet, hadsereg és légierő tevékenységét és felügyeli Kína tengeri mozgását.
Huzakodás Sri Lanka körül
Másrészt pedig Ashok Kumar, az indiai haditengerészet helyettes vezetője június 17-én kijelentette, hogy a Peking által finanszírozott Colombo Port City (CPC) projekt Sri Lankán „veszélyt jelenthet” az indiai érdekekre a térségben. A CPC fontos szerepet játszik Kína Új Selyemút (BRI) gigaprojektjében.
Sri Lanka mellett a Maldív szigetek is az indiai stratégiai gondolkodás homlokterében állnak. Ezzel teljesen egyetért India szövetségese, az USA is. Nem véletlen, hogy Mike Pompeo tavaly októberben mindkét szigetre ellátogatott indiai látogatását követően.
A Quad felvirágzása
A 2007-ben megalapított Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd névre hallgató kezdeményezés - amelyre csak Quadként hivatkoznak a nemzetközi sajtóban -, a virágkorát éli. Az Egyesült Államokat, Japánt, Ausztráliát és Indiát magában foglaló szervezetnek új dinamikát adott az egy évvel ezelőtti himalájai határkonfliktus Kínával.
Trump Fehér Háza január 5-én oldotta fel a titkosítását az Indo-pacifikus térségre vonatkozó stratégiáját, amely szerint Washington meg akarja őrizni stratégiai elsőségét a térségben. A stratégiai dokumentum felszólítja a döntéshozókat, hogy erősítsék meg a legfontosabb szövetségesek katonai képességeit, így Japánét, Dél-Koreáét és Ausztráliáét.
Tavaly augusztusban Stephen Biegun, akkori külügyi helyettes államtitkár egy amerikai-indiai biztonságpolitikai fórumon elárulta, hogy az USA a NATO mintájára Kína ellenében formalizálni akarja katonai kapcsolatait Indiával, Japánnal és Ausztráliával. Biegun hozzátette, hogy Washington szeretné, ha idővel aztán Vietnám, Dél-Korea és Új-Zéland is csatlakozna ehhez a szövetséghez.
Franciaország és Görögország India mellett
Fél szemüket Kínára vetve Franciaország és India már 2018-ban megállapodott egy „Közös Stratégiai Vízió az Indiai-Óceán Régiójában” névre hallgató keretmegállapodásban, amely révén a két ország megnyitotta szárazföldi és haditengerészeti bázisait a másik ország csapatai előtt. Nemcsak az indiai hadihajók használhatják azóta az Indiai-óceáni francia bázisokat, hanem a franciák is hasonlóképpen Indiában. Párizs katonai bázisokat üzemeltet a kelet-afrikai Dzsibutiban, a Madagaszkár-közeli Réunion szigetén, az Egyesült Arab Emirátusokban, és Mozambik partjai közelében (Mayotte).
Múlt pénteken pedig Új-Delhi újabb szövetségest szerzett, amikor Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter Athénba látogatott, ahol egyrészt kollégájával, másrészt a görög miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat, egy „kétoldalú stratégiai szövetség” előkészületeként. A világ egyik legnagyobb kereskedelmi flottáját üzemeltető Görögország vezetőivel az indiai külügyminiszter megvitatta az Indo-csendes-óceáni, valamint a Kelet-Mediterrán térség geopolitikai és a geo-gazdasági dimenzióit. Az indiai külügyminiszter és a görög miniszterelnök egyetértett abban, hogy a nemzetközi jognak és az ENSZ alapelveinek uralkodnia kell ezekben a térségekben.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
