Amikor tavaly júniusban az újraválasztott indiai miniszterelnök, Narendra Modi első külföldi útja a Maldív-szigetekre vezetett, az már rámutatott a kis ország jelentőségére Új-Delhi külpolitikájában általában és szomszédságpolitikájában különösképpen.
A szigetcsoport legészakibb szigete csupán 500 kilométerre fekszik India legdélibb csücskétől. Márpedig a mindössze 300 négyzetkilométeren elterülő szigetcsoport évek óta geopolitikai huzakodás tárgya Kína és India között. A héten ráadásul az USA is félreérthetetlenül letette névjegyét.
A kínai játszma
2017 telén a Maldív-szigetek parlamenti képviselőit váratlanul egy rendkívüli ülésre hívták össze. Kevesebb, mint egy órájuk volt arra, hogy átolvassák és jóváhagyják az 1000 oldalas szabadkereskedelmi egyezményt Kínával, amely pedig hosszú évekre szándékozta meghatározni a stratégia fekvésű sziget sorsát. Egyes ellenzéki képviselők bele sem olvashattak a dokumentumba, ezért bojkottálták a szavazást. Végül mindenfajta parlamenti vita nélkül a kormánypárt áttolta a törvényhozáson ezt a történelmi súlyú szerződést.
Ez a statáriális eljárás a szigetek nagy szomszédjánál, Indiában is komoly aggodalmakat keltett. Új-Delhi attól tartott, hogy a Maldív-szigetek politikai vezetését kilóra megvette Peking, és ezzel India befolyása tovább csökken az Indiai-óceánon. India egyre növekvő frusztrációval figyelte, ahogyan Kína az elmúlt években szisztematikusan építi ki a dominanciáját a szomszédságában.
Új-Delhi számára Peking úgynevezett „Tengeri Selyemút” projektje kimondottan irritáló, amelynek keretében a kínaiak kikötőkbe, ipari létesítményekbe és olajvezetékekbe invesztálnak olyan – Indiával szemben többnyire ellenséges – szomszéd országokba, mint Mianmar, Srí Lanka, Banglades és Pakisztán. Nyugati és indiai geostratégák már időben figyelmeztettek arra a „gyöngysorra” – vagyis kínai kikötők egész sorára, amellyel Peking a teljes Indiai-óceánt ellenőrzése alatt tarthatja.
India kapaszkodik
De 2018-ban megbukott a Kína-barát elnök és India azóta a tenyerén hordozza az új adminisztrációt. A koronavírus által sújtott gazdaságot szeptemberben támogatta meg 250 millió dolláros hitellel, miután augusztusban már 500 millió dolláros elkötelezettségét jelentette be infrastrukturális projektek végrehajtására a szigetcsoporton.
Az India-barát elnök két évvel ezelőtti bejövetele óta India összesen már több mint 2 milliárd dolláros pénzügyi segítséget nyújtott. A további segítségkérés szinte garantált, hiszen az idegenforgalomra épült maldív gazdaság a Világbank számításai szerint idén 11-14 százalékkal fog zsugorodni.
De miért ez a lázas igyekezet? Nos, Új-Delhi és Washington közösen akarja ellenőrizni a tengeri szállítási útvonalakat az Indiai-óceánon, amelyek összekötik Afrikát, a Közel-Keletet és Ázsiát. Ebben az összefüggésben kulcskérdés, hogy Kína olajimportjának 80 százaléka bizony az Indiai-óceánon keresztül érkezik. Fontos kiemelni, hogy Narendra Modi több, mint 6 éve tartó miniszterelnöksége alatt a kétoldalú katonai szövetség erősödött, és ma már az indiai katonai bázisok nyitva vannak amerikai harci gépek és hadihajók előtt műszaki javítások és feltöltés céljára.
Az USA névjegye
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán jelentette be, hogy az USA nagykövetséget nyit a szigetcsoporton, 54 évvel azután, hogy a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Válaszul a kínai kommunista párt szócsöve dühödt szerkesztőségi
állásfoglalásban nevezte „mérgezőnek” Pompeo ázsiai politikáját. Kimondottan érdekes, hogy a cikk szerint Pompeo nagy valószínűséggel lapátra kerül Trump esetleges újraválasztása esetén.
A muszlim vulkán
Miközben nagyhatalmi vetélkedés folyik a szigetcsoportért, aközben az ország egyre inkább az iszlám fundamentalizmus egyik bázisává alakul. A 400 ezer lakosú országból több iszlamista ment harcolni a Közel-Keletre, mint az 1,4 milliárd lakosú Indiából, amely ország lakosságának 14 százaléka muszlim.
A belpolitikai feszültség növekszik: több év után először idén februárban a fővárosban, Maléban, 3 külföldit késeltek meg iszlamisták. A Maldív-szigetek lakosainak 100 százaléka szunnita muszlim, és a 2008-ban elfogadott alkotmány kimondja, hogy „nem-muszlim nem lehet a Maldív-szigetek állampolgára”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)