4p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Indiát irritálja Kína úgynevezett „Tengeri Selyemút” projektje. Az USA most nagykövetséget nyit a stratégiai fekvésű Maldív-szigeteken, 54 évvel azután, hogy a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Káncz Csaba jegyzete.

Amikor tavaly júniusban az újraválasztott indiai miniszterelnök, Narendra Modi első külföldi útja a Maldív-szigetekre vezetett, az már rámutatott a kis ország jelentőségére Új-Delhi külpolitikájában általában és szomszédságpolitikájában különösképpen.

A szigetcsoport legészakibb szigete csupán 500 kilométerre fekszik India legdélibb csücskétől. Márpedig a mindössze 300 négyzetkilométeren elterülő szigetcsoport évek óta geopolitikai huzakodás tárgya Kína és India között. A héten ráadásul az USA is félreérthetetlenül letette névjegyét.

A kínai játszma

2017 telén a Maldív-szigetek parlamenti képviselőit váratlanul egy rendkívüli ülésre hívták össze. Kevesebb, mint egy órájuk volt arra, hogy átolvassák és jóváhagyják az 1000 oldalas szabadkereskedelmi egyezményt Kínával, amely pedig hosszú évekre szándékozta meghatározni a stratégia fekvésű sziget sorsát. Egyes ellenzéki képviselők bele sem olvashattak a dokumentumba, ezért bojkottálták a szavazást. Végül mindenfajta parlamenti vita nélkül a kormánypárt áttolta a törvényhozáson ezt a történelmi súlyú szerződést.

Ez a statáriális eljárás a szigetek nagy szomszédjánál, Indiában is komoly aggodalmakat keltett. Új-Delhi attól tartott, hogy a Maldív-szigetek politikai vezetését kilóra megvette Peking, és ezzel India befolyása tovább csökken az Indiai-óceánon. India egyre növekvő frusztrációval figyelte, ahogyan Kína az elmúlt években szisztematikusan építi ki a dominanciáját a szomszédságában.

Új-Delhi számára Peking úgynevezett „Tengeri Selyemút” projektje kimondottan irritáló, amelynek keretében a kínaiak kikötőkbe, ipari létesítményekbe és olajvezetékekbe invesztálnak olyan – Indiával szemben többnyire ellenséges – szomszéd országokba, mint Mianmar, Srí Lanka, Banglades és Pakisztán. Nyugati és indiai geostratégák már időben figyelmeztettek arra a „gyöngysorra” – vagyis kínai kikötők egész sorára, amellyel Peking a teljes Indiai-óceánt ellenőrzése alatt tarthatja.

A kínai „gyöngysor” az Indiai-óceánon
A kínai „gyöngysor” az Indiai-óceánon

India kapaszkodik

De 2018-ban megbukott a Kína-barát elnök és India azóta a tenyerén hordozza az új adminisztrációt. A koronavírus által sújtott gazdaságot szeptemberben támogatta meg 250 millió dolláros hitellel, miután augusztusban már 500 millió dolláros elkötelezettségét jelentette be infrastrukturális projektek végrehajtására a szigetcsoporton.

Az India-barát elnök két évvel ezelőtti bejövetele óta India összesen már több mint 2 milliárd dolláros pénzügyi segítséget nyújtott. A további segítségkérés szinte garantált, hiszen az idegenforgalomra épült maldív gazdaság a Világbank számításai szerint idén 11-14 százalékkal fog zsugorodni.

De miért ez a lázas igyekezet? Nos, Új-Delhi és Washington közösen akarja ellenőrizni a tengeri szállítási útvonalakat az Indiai-óceánon, amelyek összekötik Afrikát, a Közel-Keletet és Ázsiát. Ebben az összefüggésben kulcskérdés, hogy Kína olajimportjának 80 százaléka bizony az Indiai-óceánon keresztül érkezik. Fontos kiemelni, hogy Narendra Modi több, mint 6 éve tartó miniszterelnöksége alatt a kétoldalú katonai szövetség erősödött, és ma már az indiai katonai bázisok nyitva vannak amerikai harci gépek és hadihajók előtt műszaki javítások és feltöltés céljára.

Az USA névjegye

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán jelentette be, hogy az USA nagykövetséget nyit a szigetcsoporton, 54 évvel azután, hogy a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Válaszul a kínai kommunista párt szócsöve dühödt szerkesztőségi

állásfoglalásban nevezte „mérgezőnek” Pompeo ázsiai politikáját. Kimondottan érdekes, hogy a cikk szerint Pompeo nagy valószínűséggel lapátra kerül Trump esetleges újraválasztása esetén.

A muszlim vulkán

Miközben nagyhatalmi vetélkedés folyik a szigetcsoportért, aközben az ország egyre inkább az iszlám fundamentalizmus egyik bázisává alakul. A 400 ezer lakosú országból több iszlamista ment harcolni a Közel-Keletre, mint az 1,4 milliárd lakosú Indiából, amely ország lakosságának 14 százaléka muszlim.

A belpolitikai feszültség növekszik: több év után először idén februárban a fővárosban, Maléban, 3 külföldit késeltek meg iszlamisták. A Maldív-szigetek lakosainak 100 százaléka szunnita muszlim, és a 2008-ban elfogadott alkotmány kimondja, hogy „nem-muszlim nem lehet a Maldív-szigetek állampolgára”.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Három éve a legalacsonyabbra csökkentette a kamatot a Fed
Privátbankár.hu | 2025. október 30. 06:21
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatot, 3,75-4,00 százalékos sávra a szerdán végződött kétnapos monetáris politikai ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően.
Makro / Külgazdaság NATO-csapatokat von ki Romániából Trump
Privátbankár.hu | 2025. október 29. 19:55
A román védelmi minisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok csökkenteni kívánja a NATO keleti szárnyán állomásozó csapatainak egy részét.
Makro / Külgazdaság Oszkó Péter tisztázta, vállalna-e szerepet egy Tisza-kormányban
Csabai Károly | 2025. október 29. 14:16
Lapcsoportunk élő adásában, a Klasszis Klub Live-ban egy nézőnk kérdezett rá a 2009-2010 közötti Bajnai-kormány pénzügyminiszterénél, mit tenne, ha a 2026-os választásokat megnyerné a Magyar Péter vezette fő ellenzéki erő és felkérnék, legyen tagja az új kabinetnek.
Makro / Külgazdaság Keményen nekiment a Molnak a Janaf
Privátbankár.hu | 2025. október 29. 13:49
A horvátországi Janaf kőolajvezeték-üzemeltető vállalat cáfolta a pozsonyi Slovnaft vádjait, miszerint megszegte volna a szállítási szerződés feltételeit. A Janaf egyben felszólította a Mol-csoportot, hogy „a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelően” növelje az olajvezeték operatív kapacitáskihasználását.
Makro / Külgazdaság Szokatlan időpontban dönthetnek az amerikai kamatról
Privátbankár.hu | 2025. október 29. 09:26
Az óraátállítás bekavar itt is.
Makro / Külgazdaság Erre vajon mit mond Szijjártó Péter?
Privátbankár.hu | 2025. október 29. 08:30
Kijöttek a friss külkereskedelmi adatok.
Makro / Külgazdaság Milliókat fizetnek az albérletekért Hollandiában, de a választási kampány a bevándorlásról szólt
Vámosi Ágoston | 2025. október 29. 05:42
Bárhogyan alakul a hollandiai parlamenti választás eredménye, nehéz lesz koalíciós kormányt alakítani. A választókat a megélhetési válság és a csillagászati albérletárak sújtják, a politikusok mégis a bevándorlást helyezték a kampány középpontjába. A szélsőjobboldali Szabadságpárt a legnépszerűbb, de más, széles választói bázissal rendelkező pártok nem akarnak velük kormányozni.
Makro / Külgazdaság Ebből mi lesz? Olajszállítmányt tartottak vissza a horvátok
Privátbankár.hu | 2025. október 28. 19:41
90 ezer tonna kőolajat a pozsonyi Slovnaft olajfinomítótól.
Makro / Külgazdaság Rossz hír jött a tengerentúlról – még az elemzők is csodálkoznak
Privátbankár.hu | 2025. október 28. 16:36
Októberben az elemzők által vártnál jelentősebben romlott a Conference Board gazdaságkutató intézetnek az Egyesült Államokra vonatkozó fogyasztói hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Az utolsó helyen végzett Magyarország egy nagyon fontos listán
Privátbankár.hu | 2025. október 28. 16:14
Ráadásul a mostani eredmény rosszabb lett a tavalyinál. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG