Úgy tűnik, megint igaza lesz. Az MSCI World Index, ami a világ összes fejlett részvénypiacát tartalmazza, októberig már 16 százalék fölötti hozamot mutat, dollárban számolva. Az AI-hoz kapcsolódó beruházások aranykorában azt gondolnánk, hogy akkor biztos az IT, vagy a kommunikációs szolgáltatások szektora teljesített a legjobban az idén.
Tévedés. Az idén a közműszektor vállalatai emelkedtek a legtöbbet: a fejlett országokban átlagosan 26 százalékos emelkedést produkáltak 2025. január eleje és október 15. között. Egy új megatrend születik: nem véletlen, hogy a VIG MegaTrend Részvény Befektetési Alapunk vagyonának több mint 10 százalékos kitettsége van az elektrifikációban és az idei, a benchmark indexet meghaladó hozamához is ez a tematika járult hozzá az egyik legnagyobb mértékben.
Energiára éhes adatközpontok
Az AI térnyerése és a számítógépes adatközpontok elterjedése nemcsak technológiai forradalom, hanem energetikai fordulópont is. A mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítási igény robbanásszerű növekedése példátlan mértékben növeli a világ áramfogyasztását. A Goldman Sachs amerikai befektetési bank idei kutatása szerint az adatközpontok globális energiaigénye 2030-ra több mint 160 százalékkal nőhet a 2023-as szinthez képest – ha önálló országok lennének, a világ tíz legnagyobb energiafogyasztója közé tartoznának. Világszinten az adatközpontok már most több áramot fogyasztanak, mint Franciaország és az Egyesült Királyság együtt, a következő évtizedben pedig elérhetik Oroszország vagy India teljes áramfelhasználását.
A növekedés motorja az AI: a generatív mesterséges intelligencia (például ChatGPT, a szöveget videóra konvertáló Sora vagy a Google mesterséges intelligencia-alkalmazása, a Gemini) futtatásához hatalmas adatfeldolgozó kapacitás kell, ami viszont nagyságrendekkel több energiát igényel, mint például a hagyományos felhőszolgáltatások. Ráadásul nemcsak nagyobb számítási kapacitást, hanem folyamatos, nagyfeszültségű energiaellátást is – ami az elektromos hálózatok (grid) számára teljesen új kihívást jelent. Az új NVIDIA Blackwell GPU-k (grafikai feldolgozó egységek) például több mint kétszer annyi energiát fogyasztanak, mint a korábbi generációk, viszont 15-ször nagyobb számítási teljesítményt nyújtanak.
A Goldman Sachs becslése szerint 2030-ra az adatközpontok a világ teljes áramfogyasztásának már mintegy 3-4 százalékát fogják igényelni, szemben a 2023-as 1-2 százalékkal. Amerikában pedig még ennél is többet: a McKinsey tanácsadó cég elemzése szerint az amerikai adatközpontok energiaigénye 2030-ra 25 GW-ról több mint 80 GW-ra nőhet, ami az USA teljes villamosenergia-fogyasztásának 11-12 százalékát jelentheti – szemben a mai 3-4 százalékkal.
Ez az igény „láncreakcióként” hat az elektromos hálózatra, az energiatárolásra és az infrastruktúra-fejlesztésekre.
Globális adatközponti villamosenergia-fogyasztás
Forrás: Goldman Sachs
Az elöregedett hálózati infrastruktúra
Az AI és a digitalizáció energiaéhsége olyan időszakban robbant be, amikor az USA és Európa elektromos hálózata 40-50 éves. Amerika villamosenergia-hálózata akkor épült ki, amikor az áramigényünk még jóval egyszerűbb volt, és a fogyasztás is sokkal alacsonyabb szinten állt. Az öregedő nyugati hálózatok már nem képesek lépést tartani ezzel a robbanásszerű áramkereslettel, ezáltal a hálózati infrastruktúrák modernizációja több évtizedes beruházási ciklust indíthat el. Hasonlót ahhoz, amit a vasút és az olajvezetékek terén láttunk a 20. században.
A hálózati beruházások több évtizedes elmaradása miatt most hatalmas pótlólagos tőkeigény keletkezik: az Egyesült Államokban 2030-ig több mint 700 milliárd dollárnyi hálózati beruházásra számítanak. A villamosenergia-hálózat jelentős fejlesztéseket igényel majd – nem kizárólag az adatközpontok miatt, de az emelkedő áramkereslet tovább felgyorsítja a hálózat korszerűsítésének és bővítésének szükségességét. A fejlesztések nemcsak a vezetékek bővítését jelentik, hanem automatizált vezérlőrendszerek, okosmérők és energiatárolás integrálását is.
Európában a villamosenergia-kereslet 15 évnyi stagnálás után fordul növekedésbe: az európai közműcégek 170 GW-nyi adatközponti hálózati csatlakozási kérelmet kaptak, ami a teljes kontinens fogyasztásának harmadát jelentené.
Vannak, akik ezt a folyamatot már „a villamos infrastruktúra reneszánszának” nevezik: a hálózat ma már nem pusztán közmű, hanem a digitális gazdaság ütőere, amely nélkül az AI, a védelem és az elektromos mobilitás sem működhet.
A közműszektor eddig hagyományosan defenzív, alacsony növekedésű iparágnak számított. Most azonban strukturális átalakulás zajlik, amely a szektort újra a befektetői radar középpontjába helyezheti. A megnövekedett áramigényhez azonban elengedhetetlen az elöregedett villamosenergia-hálózat korszerűsítése és fejlesztése is. Az alábbi vállalatok mind profitálhatnak a hálózatfejlesztésből, a zöldenergia-integrációból és az adatközponti áramigényből:
Miért lehet ez strukturális trend és nem ciklikus hullám?
Az adat a 21. század olaja, de az adat infrastruktúrája – az áram és a hálózat – marad a fizikai korlát.
- Az AI és a digitalizáció tartós növekedési motor: a generatív AI, a felhőalapú megoldások és az elektromos mobilitás nem rövid távú divathullám, hanem évtizedes átalakulás. Az energiaigény tartósan nő, és a hálózatnak ezt követnie kell.
- Az infrastruktúra-beruházások hosszú távúak: egy új távvezeték, alállomás vagy elosztóhálózat élettartama 40-60 év. Az ezekbe fektető vállalatok stabil cash flow-val és inflációálló bevételekkel rendelkeznek.
- Nemzetbiztonsági dimenzió: az AI és az adatvezérelt hadviselés miatt a kormányok nem engedhetik meg a hálózati lemaradást. Ez állami forrásokat és politikai prioritást biztosít a szektornak, ezt bizonyítja, hogy a NATO GDP 5 százalékát kitevő védelmi kiadási kötelezettségvállalásából 1,5 százalékpontot a nemzetbiztonsággal kapcsolatos infrastruktúra fejlesztésére szánnak.
A grid-szektor a következő évtized egyik legstabilabb, ugyanakkor legnagyobb potenciálú hosszú távú befektetési története lehet. A keresletet egyszerre hajtja: az energiaátmenet, az adatközpontok és az AI térnyerése, valamint az energiabiztonság és megbízhatóság igénye.
A villamosenergia-hálózat és a közműszektor az AI-korszak láthatatlan gerincévé válik. Az adatközpontok, a megújulók és a hálózati megbízhatóság összefonódása évtizedes beruházási ciklust indít el, amelyben az infrastruktúra-építők, az energiatechnológiai cégek és a közművállalatok lehetnek a legnagyobb nyertesek. A digitális gazdaság csak annyira erős, amennyire a hálózat, ami táplálja. Aki ma a gridbe fektet, az az AI és a zöldenergia jövőjébe fektet.
A cikk a vigam.hu/blog-on jelent meg.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az elárasztott parajdi sóbányát már nem lehet megmenteni, de a térségben újabb sóbányákat és sóba vájt turisztikai létesítményeket lehet kialakítani. 
