„Korábban (…) csak az ukrán–magyar határon került magyar tulajdonba a kőolaj, most pedig az áru egy részét már a belarusz–ukrán határon vesszük át. Ez akár hosszú távon is kiszámítható megoldást jelenthet, mert rendesen tudunk tervezni, rendelni és szállítani” – mondta az Indexnek adott interjújában Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója. Szeptember 9-én sikerült ugyanis megállapodni arról, hogy a Barátság vezetéken keresztül továbbra is biztosított lesz az orosz kőolajszállítás. Ezt több hónapos bizonytalanság előzte meg.
Hernádi azt is mondta: azzal, hogy egy háború sújtotta országon keresztül jön a kőolaj Magyarországra, némi kockázat már ránk is hull azért, mert már nem minden kockázatot az orosz szállítók viselnek, hiszen bizonyos mennyiségekben a Mol tulajdonosként jelenik meg. „Jó hír, hogy úgy látom, az orosz és ukrán üzleti partnereink is abban érdekeltek, hogy a szállítás hosszú távon fennmaradjon” – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy az új megállapodások minden EU-s és ukrán jogszabálynak megfelelnek.
Fotó: MTI
„És az Európai Unióban is értik azt, hogy középtávon Magyarországnak és Szlovákiának nincs más reális lehetősége, mint a keleti szállítási útvonal, ezért is kapott szankciós mentességet” – tette hozzá.
Azt mondta, hogy látja: a politikai érdek jelenleg erősebb, mint a gazdasági, „de nekünk a józan ész talaján kell állnunk. A háborút nem mi indítottuk, a háborús szankciókat nem mi hoztuk”. Úgy gondolja, hogy nekik az ellátásbiztonság a fő feladatuk, mivel „ha most leállna az orosz kőolajszállítás, akkor leépülne a jelenlegi rendszer, az egész régió letérdelne”.
Azt mondta, hogy azért orosz kőolajban gondolkodnak elsősorban, mert a finomítóik technológiáját erre alakították ki, minden más kőolajat rosszabb hatékonysággal és drágábban tudnak feldolgozni.
A finomítók átállása már megkezdődött, Hernádi szerint 2022 előtt már 170 millió dollárt költöttek a finomítói és ellátási rugalmasságra. „Csak az elmúlt két évben 10 különböző alternatív kőolajfajtát teszteltünk. A pozsonyi finomítónkban már stabilan tudunk – éves szinten – 35 százalékban nem orosz kőolajat bedolgozni. A program befejezésére azonban még évekre és közel 500 millió dollárra van szükség” – mondta.
Szerinte Horvátország már a monopolhelyzettel való visszaélés kategóriáját súrolta azzal, hogy az Adria kőolajvezetékkel kapcsolatban „amint lehetősége volt, rögtön sarokba akart szorítani minket a horvát vállalat, és nem volt szégyenlős elképesztő mértékben emelni a díjakat. Tudták, hogy az EU-s szankciók miatt nagyobb szükség van rájuk”. Hernádi abban is kételkedik, hogy a horvátok képesek lennének leszállítani nekünk és a szlovákoknak a megfelelő mennyiségű kőolajat.
Azt mondta, hogy hosszú távon számolnak a Barátság vezetékkel, mivel minél több a lehetőség, annál jobb. „És itt most nem csak Magyarország energiabiztonságáról, hanem a régióról van szó. Minden opciót életben kell tartani”.
