A sziget városiasabb területén, a Nagy Duna sétány mentén parapetfal és mobil árvízvédelmi fal, a természetközelibb területeken pedig szerkezetes árvízvédelmi töltés fogja védeni a várost a Dunán levonuló árhullámoktól - mondta el Siklós Gabriella, az MTI híradsa szerint.
A munkálatok első ütemére, Mária Valéria híd és a Prímás-szigeti rámpa közötti kivitelezési feladatokra a kormány határozatában 13,8 milliárd forintot irányzott elő.
A területen szükséges fakivágások kompenzációjára később 1,1 hektáron telepítenek új erdőt, 11 hektáron élőhelyfelújítást végeznek és 3 hektáron tesznek intézkedéseket az inváziós növényfajok visszaszorítására.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2023 szeptemberében megkötötte a szerződést a fejlesztés II. ütemének tervezésére is. A későbbi fázis célja az új védvonal bekötése a meglévő árvízvédelmi töltésbe, továbbá a Prímási palota és az Erzsébet park védelme.
A készülő tervek szerint a védvonal Prímás-szigeti Duna-ág keresztezésénél egy beeresztő műtárgy és egy árvízkapu kap helyet, megvédve az újonnan épülő gát mögötti területeket az árvízi elöntésektől.
A II. ütem részét képezi a Prímási palota szivárgó rendszerének kialakítása, valamint több városfejlesztési elem is. A munkálatok Esztergom önkormányzata és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumi együttműködése alapján valósulnak meg, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével.
Az Esztergom mai árvízvédelmét meghatározó építményeket az 1910-es években létesítették, utolsó fejlesztését az 1960-as években végezték el, azóta többször fordultak elő egyre magasabb szinten levonuló árhullámok.
A jelenlegi védvonal már nem felel meg a mértékadó árvizek biztonságos levezetéséhez szükséges magassági előírásnak, ráadásul az eredeti nyomvonalon már nincs lehetőség további töltésfejlesztésre - ismertette a szóvivő.
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
