Január közepe óta az orosz védelmi minisztérium nagyszabású, országos toborzási kampányt indított szerződéses katonák számára a Pilóta Nélküli Rendszerekbe (UST), amely a fegyveres erők új ága, és amelyet tavaly hoztak létre. Katonai szakértők szerint a jövőben ez kiemelt haderőnem lesz – olvasható a Kommerszant című orosz napilapban.
A kampány elsősorban a technológiai kompetenciákra összpontosít. Ahogy a Védelmi Minisztérium képviselői a Kommerszantnak elmagyarázták, a fejlett analitikus készségek, a számítógépes ismeretek, a finommotorikus készségek és a vesztibuláris stabilitás különösen fontosak ennél a szakterületnél. Elsőbbséget élveznek azok a jelöltek, akik tapasztalattal rendelkeznek a légierőben, a hírszerzésnél, illetve a drónpilóták, repülőgép-modellezők, informatikai, elektronikai és rádiótechnikai szakemberek voltak eddig is.
Különös hangsúlyt fektetnek a fiatal jelöltekre. Vlagyimir Putyin elnök már 2025 decemberében kijelentette, hogy a katonai szolgálati szerződéseket – komoly összegű zsoldokkal – egyre inkább a nagyon fiatalok, egyetemi hallgatók keresik. Ők tanulmányi szabadságot vehetnek igénybe, hogy részt vegyenek harci műveletekben, többek között drónkezelőként és műszaki személyzetként.
Ezért a toborzóközpontok munkatársai aktívan el kezdtek együttműködni az egyetemekkel és főiskolákkal, hangsúlyozva, hogy a pilóta nélküli rendszeregységekben végzett szolgálat csak átmeneti szünetet jelent a tanulmányaikban, nem pedig annak megszüntetését. (Már persze ha túléli a katona, mert ez sem egy teljesne veszélymentes ágazata a haderőnek.
Önálló haderőnem lett
A fegyveres erők új ágának megjelenése előtt a pilóta nélküli repülőgépek kezelőit és a karbantartási szakembereket hivatalosan nem ismerték el különálló katonai szakterület tagjaiként. Más szakterületek alatt sorolták fel őket, illetve gyorsított tanfolyamokon, vagy harci övezetekben képezték ki őket.
Ezek az intézkedések lehetővé tették a hadsereg személyi állományának feltöltésére irányuló sürgető igény kielégítését. Most a jelölteknek egyéves szerződéseket kínálnak azzal a kikötéssel, hogy kizárólag ezekben az egységekben szolgálhatnak.
Az érdeklődő fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy megismerkedjenek a speciális felszerelésekkel és szimulátorokon teszteljék képességeiket. Az előzetes kiválasztást oktatók végzik, majd a megfelelő jelölteket képzési központokba küldik.
Fotó: DepositPhotos.com
A jelenlegi jogszabályok lehetővé teszik a tanulmányi szabadság megadását a teljes szolgálati időre, a visszahelyezés garanciájával. Az új szisztéma már országszerte működik, és a Kommerszant forrásai szerint aktívan alkalmazzák a pilóta nélküli fegyverrendszerek toborzásánál.
A Védelmi Minisztérium kártérítést követel a célpontok eltalálása esetén (! ) viszont garantált elbocsátást biztosít a szerződés lejárta után, amennyiben nem írnak alá új megállapodást. Egyes jelöltek esetében ez az időhorizont biztosabbnak tűnik, mint az aktív szolgálatot teljesítő szerződéses katonák és a mozgósított személyzet esetében, akiknek a szolgálata jogilag csak a részleges mozgósítási rendelet feloldása után érhet véget. (Ami ki tudja, mikor jön el.)
Alekszej Harlamov, az Octagon UAV Iskola vezérigazgatója szerint a Védelmi Minisztérium jelenlegi tevékenységének növekedése ezen a területen inkább egy új struktúra nyilvánosságra kerülésére hasonlít, mintsem az operátorképzés radikális átalakítására.
Új katonai kiképző központok jöttek létre
Korábban, mint a lap szerint Harlamov megjegyzi, a képzés kétirányú volt: a gyakorlati készségeket többnyire a harci övezetekben sajátították el, miközben a hátországban párhuzamosan működtek intézmények, amelyek operátorokat és műszaki személyzetet képeztek ki egy-egy konkrét feladatra.
Az elmúlt másfél-két évben azonban számos új katonai kiképző központ jött létre, ami rendszeresebbé és kezelhetőbbé tette a képzést, jóllehet, a „polgári” oktató létesítmények továbbra is működnek.
