A magas fizetés és a gyorsított állampolgárság ígéretei továbbra is több ezer külföldi fiatal férfit csábítanak az orosz hadseregbe, különösen az alacsony jövedelmű országokból. Ám a január elején elterjedt videók egyikén egy afrikai katona látható, akinek egy aknát erősítettek a mellkasához, fegyvert szegeznek rá, majd parancsot kap, hogy rohamozza meg az ukrán állásokat.
A film orosz narrátora azt magyarázza, hogy a katonát „konzervnyitóként” használják – azaz fel kell robbantania magát.
Egy másik videón egy csoport afrikai katona látható, akik havas erdőben énekelnek és táncolnak. „Más dallamot fognak énekelni, ha már a húsdarálóban lesznek” – mondja az orosz narrátor.
Bár a felvétel hitelességét nem ellenőrizték, a videók ismét felhívták a figyelmet Oroszország globális toborzási erőfeszítéseire. Az orosz-ukrán háború ötödik évéhez közeledve a hivatalos adatok azt mutatják, hogy csökken az orosz hadseregbe bevonulók száma. Független hírforrások szerint 2025 volt a háború legvéresebb éve az orosz katonai veszteségeket illetően.
„Oroszországnak óriási szüksége van harcosokra ebben a háborúban” – mondja Karen Philippa Larsen, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének (DIIS) kutatója a Meduzának.
Oroszország 2025 májusában 20 ezer újonnan honosított orosz állampolgárt küldött harcolni Ukrajnába. De Putyin távolabbról is keres harcosokat, különösen az egykori szovjet államokból, valamint Dél-Ázsia, Közel-Kelet és Afrika alacsony jövedelmű országaiból származó fiatal férfiakat. A BBC orosz csatornájának becslése szerint legalább 20 ezer harmadik országbeli állampolgár csatlakozhatott a hadseregbe.
Fotó: MTI/AFP
Az ukrán tisztviselők azt állítják, hogy az orosz hadsereg ezeket a külföldi harcosokat ágyútöltelékként használja.
„Az orosz hadseregben szolgáló külföldi állampolgároknak szomorú sorsuk van. Legtöbbjüket azonnal az úgynevezett „húsdarálóba” küldik, ahol gyorsan megölik őket”. Dmitro Uszov, az ukrán hadifoglyok bánásmódjával foglalkozó koordinációs központ titkára év végén arról számolt be, hogy Kijev legalább 18 ezer külföldi állampolgárt azonosított, akik Oroszországért harcoltak. Az Ukranja által fogva tartottak között jelenleg 37 országból származó hadifoglyot tartanak számon.
„Pénz és állampolgárság”
Larsen azt mondja, hogy az oroszországi külföldi harcosokról szóló ismereteik nagy része azoktól származik, akik a csatatéren megadták magukat az ukrán erőknek. 2025 tavaszán 19 harmadik országbeli állampolgárral beszélt, akiket ukrajnai hadifogolytáborokban tartottak fogva.
A hadifoglyok Srí Lankáról, Nepálból, Jemenből, a Togói Köztársaságból, Marokkóból, Egyiptomból és Brazíliából származtak.
És kiderült, hogy a Kreml propagandájával szemben a külföldi újoncok egyáltalán nem ideológiai motivációval érkeztek a háborúba. A legnagyobb és leggyakoribb ösztönzőerő a pénz és az állampolgárság volt.
Többségük azt mondta, hogy képtelenek megélni országukban, és kénytelenek munkavállalás céljából kivándorolni. Az orosz útlevél kaput jelent a külföldi, oroszországi munkavállaláshoz és jövedelemhez. Oroszország pedig amellett, hogy jelentős belépési bónuszokat kínál az újoncoknak, számos jogi változtatást fogadott el, amelyek célja, hogy ösztönözzék a külföldi állampolgárokat és hontalanokat a hadseregbe való belépésre.
Ennek ellenére sorra érkeznek a hírek, hogy a külföldieket becsaptak vagy belépésre kényszerítettek az orosz hadseregbe. Január 7-én az ukrán hadsereg egy ugandai fogságba esett harcossal készített interjút, aki azt állította, hogy „jól fizető” állások ígéretével csábították Oroszországba, majd fegyverrel kényszerítették a bevonulásra. Larsen szerint a legtöbb külföldi harcos önként csatlakozik, és csak egy kisebbség nincs tisztában a helyzettel, amikor szerződést írnak alá az orosz védelmi minisztériummal. Sokan feltételezik, vagy elhitetik velük, hogy messze a frontvonal mögött fognak dolgozni.
Ügynökhálózat keresi az újoncokat
De az, hogy Oroszország hogyan talál potenciális újoncokat külföldön, továbbra sem világos. A Larsen által megkérdezett hadifoglyok azt mondták, hogy barátok és családtagok, vagy a hazájukban működő orosz nagykövetséggel kapcsolatban álló „ügynökök” révén toborozták őket.
A londoni székhelyű OpenMinds kutatócsoport szerint Oroszország a VK közösségi oldal használatával is fokozza globális toborzási erőfeszítéseit. Az OpenMinds 19 ezer, külföldi állampolgároknak szóló katonai toborzóhirdetést elemezve azt találta, hogy többségében a volt Szovjetunió tagállamaiból érkezőket célozzák meg, 38 százalékban pedig afrikai, ázsiai és közel-keleti országokat. Mindeközben a külfödieket célzó, orosz hadseregbe való belépésre felszólító bejegyzések száma hétszeresére nőtt 2025 júniusa és szeptembere között.
Foglyok a frontvonalon
Bár a média időnként „zsoldosoknak” nevezi az oroszországi külföldi harcosokat, sok harmadik országbeli újonc nem hivatásos katona, nincs katonai kiképzése. A Larson által kikérdezett hadifoglyok szerint 10 nap és három hónap közötti alapkiképzésben részesülnek, mielőtt a frontra küldték őket, majd bevetéskor orosz katonákkal párosították őket, így a frontvonalon nehezen tudtak kommunikálni, mivel nem beszéltek közös nyelvet.
„Az interjúkból világossá vált, hogy Oroszország nem igazán bízik ezekben az emberekben” – mondja Larsen.
Több hadifogoly próbálta megszegni katonai szerződését, mind a kiképzés alatt, mind a bevetés után, de erőszakos fenyegetésekkel szembesültek. Parancsnokaik azt mondták nekik, hogy megölik őket, ha elmennek. Úgy érezték magukat, mintha foglyok lennének a frontvonalon. A hadifoglyok arról is beszéltek, hogy gyakran más orosz csapatok előtt küldték őket ki a frontra, ahol az ukrán erők heteken belül elfogták őket.
Larsen szerint ezek a taktikák arra utalnak, hogy a hadseregen belül hajlamosak a külföldi harcosokat feláldozható katonáknak tekinteni – hasonlóan az orosz börtönökből toborzott elítéltekhez. „Azt hiszem, az orosz hadsereg hajlamos a náluk harcoló külföldieket és foglyokat bizonyos értelemben „eldobható katonáknak” tekinteni, mivel nincsenek jól kiképezve. Ha pedig meghalnak, örülnek, hogy nem orosz család fia halt meg” – magyarázza.
Lehetetlen a visszatérésük?
Akár a frontvonalon vannak, akár Ukrajna tartja fogva őket, az orosz oldalon harcoló külföldi harcosok nehezen tudnak visszatérni hazájukba. Larsen szerint a harmadik országbeli hadifoglyok Ukrajnában bizonytalan helyzetben vannak. A kijevi tisztviselők azt állítják, hogy fogolycsere útján szabadon engednék őket, de Oroszország nem mutat érdeklődést a cseréjük iránt.
Larsen véleménye szerint Oroszország látszólagos vonakodása az elfogott külföldi harcosok visszaszerzésére vonatkozóan egy újabb jele annak, hogy ezeket a katonákat „eldobhatónak” tekintik. Hozzátette, hogy egy „mindenkit mindenkiért” fogolycsere – amelyet Ukrajna a teljes körű invázió során szorgalmazott – elméletileg a szabadon bocsátásukhoz vezethet. Ez azonban csak egy békemegállapodás részeként valósulhatna meg.
Eközben Oroszország toborzási kampánya tovább dübörög külföldi katonákat keresve. A kijevi Külügyi Hírszerző Szolgálat december végén arról számolt be, hogy Ukrajna több mint 150 újoncot azonosított 25 országból, akik abban a hónapban csatlakoztak az orosz hadsereghez.
