Az ukrán drónok már Tatárföldet támadják

• Első alkalommal érte a háború folyamán ukrán dróntámadás az Oroszországhoz tartozó, az ukrán határtól 1100 kilométerre fekvő Tatárföldet – közölte kedden a köztársaság vezetőjének hivatala. Rusztam Minnyihanov szerint a támadás célpontjai Jelabugában és Nyizsnyekamszkban lévő üzemek voltak, de miatta a termelés sehol sem állt le. A RIA Novosztyi hírügynökség az írta, hogy három drón repült be a tatárföldi légtérbe, a nyizsnyekamszki olajfinomítót, valamint a jelabugai különleges övezetet és az ottani műszaki egyetemet támadva. A Kommerszant című lap szabadon elérhető forrásokra hivatkozva megemlítette, hogy Jelabugában drónokat szerelnek össze. Jelabuga városban heten sebesültek meg, a helyi mentőszolgálat szerint mindannyian a helyi műszaki egyetem hallgatói. Egyikük állapota sem súlyos, de közülük hármat bent tartottak a kórházban megfigyelésre. A TASZSZ hírügynökség azt jelentette, hogy három kollégiumi épület ablakai betörtek. Ramil Mullin, Nyizsnyekamszk polgármestere a TASZSZ-nak azt mondta, hogy a helyi olajfinomítót támadó drónt az üzem légvédelmi rendszere semlegesítette, így senki és semmi nem sérült meg. A RIA Novosztyi a mentőszolgálatra hivatkozva arról számolt be, hogy a támadás következtében tűz ütött ki a Taneko üzemben, amelyet azonban 20 perc alatt eloltottak.

• Az ukrán katonai hírszerzés és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közös különleges hadművelete volt az oroszországi Tatárföldön végrehajtott dróntámadás – erősítették meg a titkosszolgálatok kedden. A közlés szerint egy ukrán nagyhatótávolságú drón eltalálta a nyizsnyekamszki finomító elsődleges olajfeldolgozó egységét, ami után ott tűz ütött ki. Ennek a létesítménynek a kapacitása 8 millió tonna olaj, ami Oroszország teljes éves finomításának 2,6 százaléka. Ezenkívül ez az üzem Oroszország öt legnagyobb olajfinomítójának egyike. „Nem hagyjuk abba az agresszor ország katonai infrastruktúrájának támadását, hogy egyre kevésbé tudja finanszírozni az Ukrajna elleni népirtó háborút. Továbbra is törekszünk arra, hogy minimalizáljuk az olajdollárok beáramlását az orosz katonai költségvetésbe” – közölték a titkosszolgálatok. Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége közölte, hogy „az ideiglenesen megszállt” Krím félszigeten lévő Szevasztopolban felrobbantottak egy elektromos alállomást is, amely ezután működésképtelenné vált.
• Több mint 80 ezer embert és 14 ezer egységnyi fegyverzetet, köztük több mint 1200 harckocsit és más páncélozott harcjárművet veszített idén az ukrán hadsereg – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi parancsnoki telefonkonferencián. A tárcavezető szerint az év eleje óta 403 négyzetkilométernyi terület került Ukrajnában az orosz hadsereg ellenőrzése alá. Eredménytelennek nevezte az ukrán fél arra irányuló kísérleteit, hogy megvesse a lábát egyes vonalokon és állásokban. Sojgu szerint Kijev abbéli igyekezetében, hogy meggyőzze nyugati támogatóit arról, hogy képes szembeszállni az orosz hadsereggel, megpróbálja a harci cselekményeket átvinni Oroszország területére „terrorcselekményekhez és a civilek bombázásához folyamodva”. „Fegyveres erőink aszimmetrikusan válaszolnak az ukrán fegyveresek ilyen bűncselekményeire. Márciusban nagypontosságú fegyverekkel és pilóta nélküli légi járművekkel 190 csoportos és 2 tömeges csapást hajtottunk végre Ukrajna ellen. Katonai és energetikai infrastrukturális létesítményeket értek találatok” – mondta.
• Hágában, Ukrajna, Hollandia és az európai intézmények magas rangú minisztereit és tisztviselőit tömörítő konferencián hivatalosan is megnyitották az ukrán kárnyilvántartást. Az ukránok a kedden elindított új mechanizmuson keresztül nyújthatják be az Oroszország inváziója következtében vagyonukban keletkezett kárigényeiket, és a tisztviselők összesen akár 10 millió kérelemre is számítanak. Az elején a lakóingatlanokban az invázió következtében keletkezett károkra vagy pusztulásra vonatkozó igényekre összpontosítanak. Ebben a kategóriában 300 ezer és 600 ezer közötti kárigényt várnak.
• Németország 180 ezer tüzérségi lőszert küld Ukrajnának, összesen 576 millió euró (227 milliárd forint) értékben – jelentette be kedden a német védelmi tárca. Berlin a Csehország által indított azon kezdeményezés keretében küld lőszert Ukrajnának, amely a világ különböző országaiból beszerzett mintegy 800 ezer lőszer finanszírozását biztosítaná Ukrajna számára – tette hozzá a tárca. A kezdeményezésben eddig összegyűlt lőszermennyiségnek eddig 40 százalékát adta Berlin.
• Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy sikerült hazahozni egy 17 éves fiút, akit akarata ellenére Oroszországba hurcoltak Herszonból a város orosz megszállása idején. A kormányzó hozzátette, hogy az év eleje óta a régió megszállt részéből 48 gyermeket szállítottak haza.
• Az orosz hatóságok el fognak jutnak azokhoz, akik megrendelték a Crocus City Hall kulturális központban elkövetett terrortámadást – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a belügyminisztérium vezetőségének keddi moszkvai kibővített tanácskozásán. Putyin arra figyelmeztetett, hogy az Oroszország ellen bevetett terrorizmus kétélű fegyver. „Fontos számunkra, hogy ne csak a közvetlen elkövetőket találjuk meg, hanem a láncolat összes láncszemét, a végső bűnös haszonélvezőit ennek az atrocitásnak. Biztosan el fogunk jutni hozzájuk” – hangsúlyozta az elnök. A tanácskozáson Putyin a migrációs politika megközelítésének „radikális megújítására” adott utasítást, mint mondta, az orosz társadalom biztonságának érdekében. Kijelentette, hogy létre kell hozni a biometrikus adatok modern digitális adatbázisát.
• Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Franciaországban a médiának nyilatkozva azt mondta, „feltétlenül szükséges”, hogy Ukrajna több lőszert és légvédelmi eszközöket kapjon.
• Ortodox ikonokba és kegytárgyakba rejtett robbanószerkezeteket és robbanóanyagot próbáltak meg Ukrajnából az Európai Unió több országán keresztül Oroszországba csempészni – közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Közkapcsolati Központja. Az FSZB határőrei és az orosz vámőrök a lett-orosz határon, a Pszkov megyei ubilinkai közúti átkelőhelyen tartóztattak fel egy járművet, amely az Ukrajna-Románia-Magyarország-Szlovákia-Lengyelország-Litvánia-Lettország útvonalon érkezett Oroszországba. Az autóban ikonnak álcázott, bevetésre kész, 27 házi készítésű robbanószerkezetet, 70 kilogrammnyi nagy erejű, iparilag előállított műanyag robbanóanyagot, 91 elektromos detonátort és egy RPG-7-es rakétagránát alkatrészeit foglalták le. Az orosz belügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint az ikonokban a TNT-nél másfélszer nagyobb erejű hexogén volt, olyan mennyiségben, amennyivel fel lehetett volna robbantani egy négyemeletes épületet. A tárca szerint gyárilag előállított és késleltetővel ellátott, olyan gyújtószerkezeteket is lefoglaltak, amilyeneket a fegyveres erők különleges egységei szabotázsakciókhoz szoktak használni. A jármű vezetőjét őrizetbe vették. Személyazonosságát és azt, hogy gyanú szerint milyen szerepet játszott az incidensben, az FSZB nem közölte. A gyanúsított ellen robbanóanyagok és robbanószerkezetek csempészése címén indult büntetőeljárás, ez pedig 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

(MTI, The Guardian)