Oroszország célja az Ukrajnával folytatandó közvetlen tárgyalásokon a hosszú távú béke elérése – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij, az orosz tárgyalódelegáció vezetője csütörtökön újságíróknak Isztambulban. „A közvetlen tárgyalások célja az ukrán féllel, hogy előbb-utóbb hosszú távú békét érjünk el, megszüntetve a konfliktus kiváltó okait” – mondta Megyinszkij a Rosszija 24 hírtelevízió által is sugárzott nyilatkozatában.
Közölte, hogy Moszkva a tárgyalásokat – amelyek csütörtök késő délután még nem kezdődtek meg – a 2022-ben megszakadt isztambuli békefolyamat folytatásának tekinti. Mint fogalmazott, az orosz küldöttség kész „lehetséges kompromisszumok” megvitatására.
A TASZSZ hírügynökség csütörtök délután azt jelentette Isztambulból, hogy az orosz-ukrán tárgyalásokat péntekre tehetik át.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában a sajtónak elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival szerda este folytatott tanácskozás eredményeként fogalmazta meg az orosz delegáció által képviselendő isztambuli tárgyalási álláspontot. Az eszmecserén részt vettek a „különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek parancsnokai is, „hogy beszámoljanak a harci érintkezés vonalán kialakult helyzetről”.
Putyin az ülésen meghallgatta Gyenyisz Manturov első miniszterelnök-helyettes és Szergej Lavrov külügyminiszter jelentését a külpolitikai napirendről, illetve a gazdaság és hadiipar helyzetéről. Felszólalt Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda vezetője.
Peszkov elmondta, hogy nem szerepel a közeljövő terveiben Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök találkozója.
„A kérdés még nem került napirendre, nem vetődött fel, ezért egyelőre nincs mit mondanunk” – fogalmazott.
Fotó: Wikimedia
Szergej Lavrov a Diplomáciai Klub csütörtöki moszkvai összejövetelén arra a kérdésre, hogy mi várható az isztambuli tárgyalásoktól, egyebek között kijelentette: „Idetartozik a nácitlanítás is, mert amit a Zelenszkij-rezsim az oroszokkal szemben tesz, az tiszta nácizmus. És a demilitarizáció is, mert, mint már mondtam, az elsődleges okok között voltak a NATO Ukrajna birtokbavételére irányuló tervei... Ezért az a kérdés, hogy milyen katonai képességekkel fog rendelkezni Ukrajna, korántsem elméleti. Itt nem lehet szó semmiféle külföldi katonai jelenlétről”.
(MTI)
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
