„Három éven keresztül kritizáltuk az európai országokat, amiért a hangzatos politikai nyilatkozatok ellenére nem vették komolyan Európa védelmét, és nem növelték jelentősen a katonai kiadásaikat, az orosz-ukrán háború kirobbanását követően sem. A SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) adatai szerint a 2024-es eredmények alapján ez végre megváltozott, nem is akárhogyan” – írja legfrissebb Facebook-posztjában Andrej Bendarzsevszkij.
Mint a szakértő írja, Németország a világ 4. legnagyobb katonai kiadással rendelkező országa lett, USA, Kína és Oroszország után. A németek egyetlen év alatt 28 százalékkal többet fordítottak a védelemre, mint előző évben – miközben 2023-ban még 67,6 milliárd dollárt költöttek, addig tavaly már 88,5 milliárd dollárt. Tavalyelőtt még 7. helyen álltak globálisan, most már 4. helyen, megelőzve Indiát (86,1 milliárd dollár), a briteket (81,8 milliárd dollárt) és Szaúd-Arábiát (80,3 milliárd dollár).
Ugyanakkor nem csak a németek, hanem Málta kivételével minden egyes európai ország hatalmas mértékben növelte a katonai kiadásait.
A legtöbbet Románia (43 százalékos növekedés), Hollandia (35 százalék), Svédország (34 százalék), Csehország (32 százalék) és Lengyelország (31 százalék).
Ahhoz képest, hogy Emmanuel Macron nagyon aktív az európai diplomáciában és Franciaország katonai és nukleáris pozícióit hirdeti Európa védelmében – szóval ehhez képest Franciaország inkább kilóg ebből a nagy európai fegyverkezésből. 2023-ban 61,3 milliárd dollárt költöttek, tavaly 64,7 milliárdot – ez nagyjából 5,5 százalékos növekedés. Közelében sincs a többi ország 20-40 százalékos növekedésének.
Tíz éve nem tapasztalt érdeklődés látszik a cégek körében. 
