Ugyanakkor a két fél közötti, különösen az iráni rakétaprogramot érintő nézetkülönbségek miatt nehezen képzelhető el előrelépés – írja a Reuters.
Bár mindkét ország jelezte készségét a diplomácia újjáélesztésére, Washington azt szeretné, ha a tárgyalások kiterjednének Irán nukleáris programjára, ballisztikus rakétáira, a térségbeli fegyveres csoportok támogatására, valamint a „saját polgáraikkal való bánásmódra is” – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán.
Irán ezzel szemben azt közölte, hogy csak a nukleáris ügyekről akar tárgyalni Omán fővárosában, Muscatban, a külügyminiszter Abbas Araqchi és az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff részvételével.
„Irán nyitott szemmel és az elmúlt év tapasztalataira emlékezve lép a diplomácia útjára. Jóhiszeműen cselekszünk, és szilárdan kiállunk jogaink mellett. A vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell” – írta Araqchi pénteken az X-en a tárgyalások előtt.
„A vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell. Az egyenlő bánásmód, a kölcsönös tisztelet és a közös érdek nem puszta retorika – ezek szükségesek és a tartós megállapodás alapkövei.”
Tavaly júniusban az Egyesült Államok iráni nukleáris célpontokat támadott, csatlakozva egy 12 napos izraeli légicsapássorozat utolsó szakaszához. Azóta Teherán közölte, hogy felfüggesztette urándúsítási munkáit.
Az iráni vezetés azonban továbbra is aggódik, hogy Donald Trump amerikai elnök még mindig végrehajthatja fenyegetéseit Irán megtámadására. A perzsa ország partjainak közelében felállt az amerikai haditengerészet több hajója is, amit Trump „óriási armadának” nevezett. Az amerikai fellépést a hatalom által vérbe fojtott iráni tüntetések előzték meg, amelynek hátteréről nemrég N. Rózsa Erzsébettel beszélgettünk a Klasszis Podcastban. Az adást itt hallgathatják vissza:
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt, csütörtökön újságíróknak elmondta, hogy Trump meg akarja vizsgálni, hogy köthető-e megállapodás Iránnal, de egyúttal figyelmeztetett is:
„Miközben ezek a tárgyalások zajlanak, emlékeztetném az iráni rezsimet, hogy az elnöknek számos lehetősége van a kezében, a diplomácián kívül, mint a történelem legerősebb hadseregének főparancsnoka” – tette hozzá.
„Nagyon nehéz elképzelni, hogy a pénteki tárgyalások során elegendő engedményt adnának az irániak ahhoz, hogy az Egyesült Államok hitelesen állíthassa, hogy áttörést ért el. Szerintem a katonai konfliktus valószínűsége nagyobb, mint a diplomáciai sikeré” – mondta Edmund Fitton-Brown, a washingtoni FDD kutatóintézet vezető munkatársa.
Urándúsítás és rakétaprogram
A tárgyalóknak Ománban Irán „vörös vonalán” kell egyensúlyozniuk, hogy anélkül szülessen valamilyen megállapodás, hogy a perzsa ország rakétaprogramja igazán szóba kerüljön.
Teherán határozottan kizárta, hogy tárgyaljanak a védelmi képességeiről, beleértve a rakétákat és hatótávolságukat, csak a nukleáris programról hajlandó.
A tárgyalások előtti órákban az iráni állami televízió közölte, hogy az ország legfejlettebb, hosszú hatótávolságú ballisztikus rakétáját, a Khorramshahr 4-et, elhelyezték a Forradalmi Gárda hatalmas, föld alatti rakétakomplexumának egyikében. A szervezettel szemben nemrégi az Európai Unió szankciókat jelentett be, erről itt olvashatnak:
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
