Hatalmas csata jöhet Brüsszelben, ezt tervezi az Európai Bizottság

Brüsszel átfogó reformot készít elő az Európai Unió következő, 2028-ban kezdődő, többéves közös költségvetésére, amely több tucatnyi program összevonásával nagyobb költési mozgásteret biztosítana a tagállamok számára – írja a Financial Times egy kiszivárgott bizottsági dokumentumra hivatkozva.

Az Európai Bizottság által vázolt terv célja egy ambiciózusabb költségvetés kialakítása, amely méretében és szerkezetében is megfelelne a növekvő védelmi kiadások és a jelentős adósságtörlesztési kötelezettségek jelentette kihívásoknak. A dokumentum nem tartalmaz konkrét keretösszeget, de leszögezi, hogy „a status quo nem opció”, vagyis elkerülhetetlen a rendszer átalakítása.

A bizottság számításai szerint csupán a koronavírus-járvány idején kibocsátott uniós kötvények éves törlesztése eléri a 30 milliárd eurót, ami az EU éves költségvetésének 20 százalékát teszi ki. Ez példátlan pénzügyi terhet jelent, amely szükségessé teszi a költségvetési források újraelosztásának felülvizsgálatát.

A lap szerint a költségvetési keret növelésére irányuló bármilyen javaslat várhatóan heves ellenállásba ütközik a legnagyobb nettó befizetők, például Németország és Hollandia részéről. A bizottság ugyanakkor a hagyományos kategóriák helyett egy új szerkezetet vázol fel, amely a jelenlegi több mint 50 merev finanszírozási programot három nagyobb alapba vonná össze, rugalmasabb költségvetési keretet biztosítva a váratlan helyzetek kezelésére.

Az EU költségvetését hagyományosan a tagállami befizetések fedezik, amelyek az uniós bruttó nemzeti jövedelem mintegy 1 százalékát teszik ki. Ennek körülbelül harmadát mezőgazdasági támogatásokra, egy másik harmadát pedig a legkevésbé fejlett régiók számára biztosított kohéziós alapokra fordítják, míg a fennmaradó rész a külügyi segélyektől az uniós intézmények működési költségeiig terjed.

Nagyobb mozgásteret kaphatnak a kormányok 

A tervezett egyszerűsített költségvetés szerint a bizottság egyetlen országos szintű tervet dolgozna ki minden tagállam számára, amely tartalmazná a kulcsfontosságú reformokat és beruházásokat, beleértve a regionális és mezőgazdasági támogatásokat is. Ez nagyobb mozgásteret biztosítana a nemzeti kormányok számára a projektek kiválasztásában, beleértve olyanokat is, amelyeket korábban helyi önkormányzatokkal együtt döntöttek el Brüsszelben.

Emellett egy külön „európai versenyképességi alap” jönne létre a stratégiai ágazatok és közös projektek finanszírozására, míg egy átalakított külpolitikai alap jobban igazodna az EU stratégiai érdekeihez. Ezek az alapok lehetővé tennék az unió számára, hogy költségvetésének nagyobb részét határokon átnyúló védelmi projektekre fordítsa, amely eddig nem volt kiemelt prioritás az uniós költségvetésekben.

Az Európai Bizottság a nyáron esedékes hivatalos jogalkotási javaslat előtt ismerteti elképzeléseit. A többéves pénzügyi keret (MFF) elfogadásához mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges, ami az előző költségvetési ciklusban több mint két évig tartó tárgyalásokat jelentett.

A Bizottság érvelése szerint a jelenlegi elosztási mechanizmusok túlságosan bürokratikusak, és túl lassan hagyják jóvá a projekteket. Miközben az EU a jelenlegi hét éves költségvetési ciklusának felénél jár, a regionális alapok mindössze 6,4 százalékát használták fel eddig.

A tagállamokkal folytatott tárgyalások nyomán a finanszírozási keretek egyszerűsítése lehetővé tenné a bizottság számára, hogy jobban nyomon kövesse, mennyire felelnek meg a projektek a reformcéloknak. Ez azonban csökkentheti a helyi és regionális hatóságok beleszólását a források felhasználásába. A dokumentum szerint az új rendszer szabályait „nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal együttműködésben kell kialakítani.”

A bizottság szóvivője nem kívánta kommentálni a Financial Times értesüléseit, a javaslatok hivatalos bemutatása várhatóan szerdán lesz. Siegfried Mureșan, az Európai Parlament konzervatív frakciójának költségvetési főtárgyalója azt mondta: „Olyan költségvetésre van szükségünk, amely jobban igazodik az unió új prioritásaihoz, vagyis a versenyképességhez és az európai védelemhez.”