A minisztérium emlékeztetett: a jószomszédi kapcsolatok az uniós bővítési folyamat alapvető politikai feltételei közé tartoznak, és ezt Montenegró tárgyalási kerete is rögzíti. Az Európai Unió nem kíván kétoldalú vitákat importálni, ezért a nyitott kérdéseket még a csatlakozási folyamat lezárása előtt rendezni kell – hangsúlyozta a tárca.
Fotó: DepositPhotos.com
Zágráb szerint Horvátország eddig türelmet és megértést tanúsított, most azonban a montenegrói kormánynak kell kézzelfogható lépéseket tennie. A horvát fél már 2024 végén párbeszédet kezdeményezett a vitás ügyek lezárásáról.
A horvát követelések között szerepel az egykori montenegrói fogolytáborok horvát rabjainak kárpótlása, a délszláv háborúkban eltűnt tizennégy ember felkutatása, a háborús bűncselekmények kivizsgálása, valamint a Montenegróban vagyonuktól megfosztott horvát családok tulajdonjogi ügyeinek rendezése.
Horvátország emellett ragaszkodik a morinji volt fogolytábornál elhelyezett emléktábla megőrzéséhez, és követeli a kotori uszoda nevének megváltoztatását. A táblát a délszláv háború idején Morinjban fogva tartott horvát civilek és katonák emlékére állították, felirata azonban Montenegróban vitát váltott ki. A kotori uszoda 2021 óta Zoran Dzimi Gopcevic vízilabdázó nevét viseli, aki horvát közlések szerint őrként szolgált a morinji táborban.
A morinji tábort a Jugoszláv Néphadsereg működtette 1991 és 1992 között a Kotori-öbölben. A Dubrovnik térségében elfogott mintegy háromszáz horvát katonát és civilt tartottak ott fogva, és több rabot bántalmaztak. Az ügyben egy montenegrói bíróság négy volt jugoszláv katonát ítélt jogerősen szabadságvesztésre.
Zágráb sürgeti a két ország tengeri határáról szóló tárgyalások folytatását is. A vita elsősorban a Kotori-öböl bejáratánál fekvő Prevlaka térségét érinti, ahol 2002 óta ideiglenes határrend van érvényben.
Horvátország ezenkívül visszaköveteli a Jadran katonai oktatóhajót. Az egykori jugoszláv haditengerészet vitorlása 1991-ben spliti állomáshelyéről a montenegrói Tivatba került nagyjavításra, a háború után azonban nem tért vissza, és jelenleg a montenegrói haditengerészet használja.
A minisztérium szerint az év végéig hátralévő néhány hónapban fel kell gyorsítani az egyeztetéseket.
Montenegró azt reméli, hogy 2026 végéig lezárja valamennyi csatlakozási fejezetét, és 2028-ban az Európai Unió tagjává válik. A csatlakozási szerződést azonban valamennyi tagállamnak, így Horvátországnak is jóvá kell hagynia.
(MTI)
