Megkezdődött Franciaországban az előre hozott kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója vasárnap reggel, több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
A voksolás legfőbb tétje, hogy a felmérések élén álló Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget.
Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre voksolhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 4011-en mérettetik meg magukat.
A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz 1 szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.
A közvélemény-kutató intézetek a vasárnapi első fordulóban több mint 60 százalékos részvételt jeleznek előre, amire 1997 óta nem volt példa nemzetgyűlési választásokon. Két évvel ezelőtt a választópolgárok 47 százaléka járult az urnákhoz. A magas részvétel miatt egyes körzetekben akár három jelölt is továbbjuthat a második fordulóba.
Magas részvétel, magas tétek
A rendkívüli mozgósítás egyik jele, hogy a külföldön tartózkodó franciák közül 410 ezren adták le voksukat interneten keresztül a két évvel ezelőtti 250 ezerhez képest, s rekordszámúan, több mint 2 millióan jelezték előre, hogy vasárnap meghatalmazás útján kívánnak szavazni, miután a nyári szünet kezdetén már elhagyták lakóhelyüket. Ez hatszor több, mint 2022-ben. Akkor csak nyolc körzetben jutott tovább három jelölt, most valószínűsíthetően több mint száz helyen, azaz a választókerületek csaknem 20 százalékában.
A tengerentúli francia megyékben élő több mint egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Két, pénteken közzétett közvélemény-kutatás az Ifop és az Odoxa intézetek részéről 35 és 37 százalék közötti támogatottságot jelzett a Nemzeti Tömörülésnek, a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség előtt, amely 27-29 százalék közötti támogatottságra számíthat, míg Emmanuel Macron államfő tábora 20,5-21 százalékot kaphat, a jobbközép Köztársaságiak pedig 8 százalékot érhetnek el.
Egyes közvélemény-kutatások szerint pedig az abszolút többség, azaz a legalább 289 képviselői hely is megszerezhetővé vált Marine Le Pen pártja számára. A mandátumbecslések azonban egyelőre azért nem tekinthetők biztosnak, mert azokban a körzetekben, ahol három jelölt jut tovább, számítani lehet visszalépésekre a baloldal vagy az elnöki tábor részéről annak érdekében, hogy megakadályozzák a Nemzeti Tömörülés győzelmét.
Emmanuel Macron államfő a választásokat alig három hete, a pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki, s ez nem csupán a választókat, de a kormány tagjait is felkészületlenül érte, ugyanis az elnök őket sem avatta be a hírek szerint a már egy ideje meghozott döntésébe.
A háromhetes villámkampány legfőbb témája az életszínvonal javítását célzó gazdasági intézkedések sora, valamint azok finanszírozhatósága volt. Míg a kormánypárt jelezte, hogy továbbra sem kíván adót emelni, a Nemzeti Tömörülés és a baloldal is módosítaná a tavaly elfogadott nyugdíjreformot, és visszacsökkentené a nyugdíjkorhatárt, Marine Le Pen pártja az üzemanyagok általános forgalmi adóját is jelentősen mérsékelné, míg a baloldal a magas jövedelemmel rendelkezők adóját növelné számottevően.
A kampány egyik fő kérdése azonban az volt, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan összefognak-e a jobbközép, a centrum és a baloldal jelöltjei a Nemzeti Tömörülés ellen, amelynek először van esélye kormányra kerülni, vagy pedig nem kívánnak állást foglalni.
A három nagy politikai blokk között ugyanakkor olyannyira felerősödött az ellenségeskedés, hogy az elnöki tábor egyelőre hivatalosan sem a Nemzeti Tömörülést, sem a baloldalt nem kívánja támogatni a második fordulóban azokban a körzetekben, ahol nem jut tovább a jelöltje, ugyanakkor helyi szinteken nem kizárt az összefogás.
Akár egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget szerez a nemzetgyűlésben.
Emmanuel Macron - aki szélsőségesnek tekinti a Nemzeti Tömörülést és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország által dominált baloldali összefogást is - úgy vélekedett, hogy a szélsőségek programja "polgárháborúhoz" vezetne Franciaországban. Marine Le Pen ezt visszautasította, ugyanakkor jelezte: nem tartja elképzelhetetlennek, hogy pártja győzelme esetén a radikális baloldal utcára viszi az embereket, és erőszakba forduló megmozdulásokat szervez.
(MTI)
Vegyesen mozgott a forint reggel. 
