Kedden, titkos, papíralapú szavazáson az első fordulóban 11 alelnököt választottak meg az EP-képviselők, a második és egyben utolsó fordulóban pedig hármat. A Parlament quaestorairól szóló szavazást szerdán tartották, két fordulóban, titkos elektronikus szavazással.
A 10. jogalkotási ciklus első felére megválasztott parlamenti alelnökök és quaestorok a megválasztásuk sorrendjében:
Alelnökök
- Sabine Verheyen (EPP, Németország)
- Ewa Kopacz (EPP, Lengyelország)
- Esteban González Pons (EPP, Spanyolország)
- Katarina Barley (S&D, Németország)
- Pina Picierno (S&D, Olaszország)
- Victor Negrescu (S&D, Románia)
- Martin Hojsík (Renew, Szlovákia)
- Christel Schaldemose (S&D, Dánia)
- Javi López (S&D, Spanyolország)
- Sophie Wilmès (Renew, Belgium)
- Nicolae Ştefănuță (Zöldek/EFA, Románia)
- Roberts Zīle (ECR, Lettország)
- Antonella Sberna (ECR, Olaszország)
- Younous Omarjee (A Baloldal, Franciaország)
Fotó: Ralf Roletschek
Quaestorok
- Andrey Kovatchev (EPP, Bulgária)
- Marc Angel (S&D, Luxemburg)
- Miriam Lexmann (EPP, Szlovákia)
- Fabienne Keller (Renew, Franciaország)
- Kosma Zlotowski (ECR, Lengyelország)
Orbán Viktoréknak nem jutott semmi
A Patrióták Európáért a quaestorok közé Szekeres Pált, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjét jelölte, a tisztséget azonban nem kapta meg a politikus. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője Strasbourgban szerdán, a szavazás után tartott sajtótájékoztatóján a következőképpen dühöngött:
az európai parlamenti képviselők többségét adó baloldali blokk több millió uniós választópolgár akaratát vette semmibe.
Mint mondta, a véleménye szerint a többséget adó „baloldali blokk” felhatalmazva érzi magát arra, hogy felülbírálja az európai választópolgárok döntését, visszaél a választóktól kapott mandátumokkal és az EP-pozícióját arra használja fel, hogy átírja az európai választópolgárok EP-választáson kinyilvánított akaratát.
A pártpreferenciák februárban hibahatáron belül változtak. 
