A tárcavezető a Reutersnek azt mondta, hogy Izland akár már 2028-ban csatlakozhat az Európai Unióhoz, hozzátéve, hogy a halászat és a mezőgazdaság lehetnek a legnehezebb tárgyalási pontok.
Az izlandi kormány javaslatot tett arra, hogy augusztus 29-én népszavazást tartsanak az uniós csatlakozási tárgyalások újraindításáról – ezt a folyamatot Reykjavík 2013-ban fagyasztotta be, amikor egy euroszkeptikusabb kormány került hatalomra.
„Láttuk, hogy előnyös, ha ott lehetünk az asztalnál” – mondta Gunnarsdóttir egy brüsszeli interjúban.
A miniszter szerint, ha az izlandi szavazók a tárgyalások újraindítása mellett döntenek, a halászat lesz a legnehezebb kérdés. Izland korábban is vitában állt az EU-val a halászati kvóták miatt, amelyek az ország gazdaságának egyik fő pillérét érintik.
Fotó: Depositphotos.com
A külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az új tárgyalásoknak már a kezdetektől a legnehezebb témákra kellene koncentrálniuk, például a halászatra, a mezőgazdaságra és a munkaerőpiacra.
„Ha ezt megtesszük, akkor elég optimista vagyok, hogy 2028 végéig az Európai Unió tagjai leszünk” – tette hozzá.
A közel 400 ezer lakosú északi ország alapító tagja a NATO-nak, és már most is része az európai egységes piacnak, valamint a Schengeni övezetnek.
A megélhetési költségek emelkedése és Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója újra felkeltette Izland érdeklődését a csatlakozás iránt – a közvélemény-kutatások szerint. Donald Trump amerikai elnök ismétlődő fenyegetései, hogy annektálná a Grönlandot – amely Izland és az Egyesült Államok között helyezkedik el – szintén ráirányították a figyelmet az esetleges EU-tagságra.
„Izland ott van középen, afféle kapocs a két kontinens között” – tette hozzá Gunnarsdottir. Ha a szavazók támogatják a tárgyalások újraindítását, a teljes jogú tagsághoz egy második népszavazásra is szükség lesz.
„Amennyiben Izland az EU-tagság mellett dönt, biztosan az élmezőnyben haladna ebben a folyamatban” – erről az Európai Unió külpolitikai főképviselője, Kaja Kallas beszélt.
A Költségvetési Tanács szerint a külső körülmények lassíthatják a GDP-növekedést. 
