„2025. január 11-én a kijevi rezsim az európai országokba irányuló gázszállítás megszakítása érdekében kilenc repülőgép típusú, pilóta nélküli repülőszerkezet felhasználásával támadást kísérelt meg a Gaj-Kodzor (Krasznodari terület) faluban lévő Russzkaja kompresszorállomás infrastruktúrája ellen, amely a Török Áramlat gázvezetéken biztosítja a gázellátást” – áll a Moszkvában kiadott tájékoztatásban.
A Török Áramlat két vezetékből áll: az egyik Oroszországból a Fekete-tengeren keresztül Törökországba, a második pedig Dél- és Délkelet-Európa országaiba és Magyarországra szállít gázt. A gázvezetéket 2020 januárjában helyezték üzembe, tervezett kapacitása eléri az évi 31,5 milliárd köbmétert. Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása után ez az egyetlen zavartalan útvonala az európai piac orosz üzemanyaggal való ellátásának.
Fotó: Enerji Günlüğü
Az orosz katonai tárca szerint az összes drónt lelőtték, az egyikük roncsai kisebb kárt okoztak a gázmérőállomás épületében és berendezéseiben. Személyi sérülés nem történt. A Gazprom gázipari vállalat munkatársai azonnal helyreállították a berendezéseket.
A közlemény szerint a kompresszorállomás normál üzemmódban szivattyúzza a gázt. Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár az orosz olajszektor ellen pénteken bevezetett amerikai szankciókra reagálva hétfőn újságíróknak azt hangoztatta, hogy büntetőintézkedésekkel lehetetlen „elvágni” az orosz energiaexport útvonalait. Azt mondta, hogy a Roszatom az állami vállalat felső vezetése ellen foganatosított amerikai intézkedések ellenére is folytatja nemzetközi tevékenységét.
Peszkov szerint Oroszország keresni fogja az energiaellátás alternatív útvonalait, hogy minimalizálja a szankciók hatását. Kijelentette: a Kreml arra számít, hogy az Egyesült Államok továbbra is „nem versenybeli eszközökkel próbálja meg aláásni az orosz vállalatok helyzetét”, de az orosz hatóságok arra számítanak, hogy képesek lesznek ezt ellensúlyozni. Kifejezte meggyőződését, hogy a szankciók „nem vezethetnek máshoz, mint a nemzetközi energiapiacok bizonyos mértékű destabilizációjához”, beleértve az olajpiacokat is. (MTI)
Szijjártó Péter már reagált is a hírre Facebook-oldalán:
„Elvárjuk, hogy ennek a szállítási útvonalnak a biztonságát és működőképességét mindenki tartsa tiszteletben” – írta a külgazdasági és külügyminiszter.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
