„Szerbiában, Szlovákiában és Magyarországon egyre több embernek van elege az autoriter hatalomból, a jogállam tartós kiiktatásából és a korrupt pártgazdaságból”, írja a Rheinische Post, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány napilapja.
A cikk szerzője, Thomas Walter Roser szerint az „oroszbarát” és „uniós rendbontó” Orbán Viktor, valamint nemzeti populista pártja, a Fidesz már 2010 óta meghatározza az ország sorsát. Mostanában azonban „erősen elhalványult a csillaga”, aminek nemcsak a „Fidesz-államban” virágzó korrupció miatt növekvő elégedetlenség az oka, hanem a tartós gazdasági válság és a magas infláció is – a lakosság kritikája egyre hangosabb.
A Magyarországnak járó uniós milliárdok befagyasztása az uniós jog állandó megsértése miatt ugyanúgy sújtja a magyar kormányt, mint az európai autóipar eladási problémái, a legfontosabb kereskedelmi partner, Németország gazdaságának gyengélkedése, valamint a külföldi konszernek csökkenő befektetései és növekvő szkepszise.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Veszély azonban mindenekelőtt „a saját politikai táborából” fenyegeti Orbán Viktort, egy „új konzervatív vetélytárs” formájában, véli a szerző. Egy évvel a parlamenti választások előtt a „Fidesz-disszidens” Magyar Péter pártja vezet a Fidesz előtt, legalábbis a független közvéleménykutatók prognózisa szerint, és úgy tűnik, hogy a „korrupt Fidesz-államot” támadó állandó kritikájának köszönhetően hónapról hónapra növeli jelenleg már kilenc százalékpontra rúgó előnyét.
„Amennyiben folytatódik a trend, Orbánt jövőre egy példátlan mértékű választási vereség fenyegetheti: Magyarország egyébként a Fideszre szabott választási rendszere ugyanis egyértelműen a legnagyobb pártnak kedvez”, állítja a cikk.
A szerző kiemeli: miközben Donald Trump újabb elnökségétől világszerte hátszelet várnak a populisták, létezik egy ellentétes trend is: éppen Kelet-Európában, Európa eddigi „populista bástyáin” mutatkozik egyre több repedés.
A témával Ez Viszont Privát című műsorunkban is foglalkoztunk:
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
