„Az Önök által demokratikusan rámbízott mandátum öt évre szól, és én azt a végéig fogom gyakorolni” – mondta a francia elnök. Azt is bejelentette, hogy a „következő napokban” kinevez egy új miniszterelnököt, akit egy, a „közérdeket szolgáló kislétszámú” kormány megalakításával fog megbízni.
Emmanuel Macron elismerte, hogy a jelenlegi politikai válság kiindulópontja a Nemzetgyűlés váratlan feloszlatása volt a júniusi európai parlamenti választások eredményét követően, s az új választások kiírása értetlenséget váltott ki Franciaországban.
„Sokan hibáztattak engem ezért a döntésért, és tudom, hogy sokan továbbra is a szememre hányják. Ez tény, és ez az én felelősségem” – mondta az elnök, mielőtt védelmébe vette ezt a megoldást, és bírálta „a köztársaságellenes frontba tömörült szélsőbaloldalt és szélsőjobboldalt”, amely a tervezett költségvetési megszorításokra hivatkozva szerda este megszavazta a bizalmatlansági indítványt a három hónapja kinevezett Barnier-kormány ellen, csak azért, hogy „válságot teremtsen”.
Fotó: EPA/MOHAMMED BADRA
„Miért viselkedtek így ezek a képviselők? Nem önökre gondolnak, a hónap végi nehézségeikre, az önök terveire. Csak egy dologra gondolnak, az elnökválasztásra, hogy felkészüljenek rá, hogy siettessék azt, méghozzá cinizmussal és egyfajta káoszkeltéssel” – fogalmazott az államfő.
A következő elnökválasztás 2027-ben esedékes, de a bizalmatlansági indítványt kezdeményező radikális baloldali Engedetlen Franciaország már a szavazást megelőző vitában is Emmanuel Macron lemondását követelte.
„Soha nem fogom átvállalni mások felelőtlenségét, különösen nem a parlamenti képviselőkét, akik tudatosan döntöttek úgy, hogy a karácsonyi ünnepek előtt néhány nappal megbuktatják Franciaország költségvetését és kormányát” – hangsúlyozta Macron.
Az államfő szerint a következő kormánynak egyetlen „prioritása” lesz: a költségvetés, amelyet a jövő év elején kell majd benyújtani a parlamentnek. Macron jelezte, hogy addig is, még „december közepe előtt egy külön törvényt terjesztünk a parlament elé”, amely biztosítja „a közszolgáltatások és az ország életének folyamatosságát”.
A 2024-re meghatározott irányvonalak lesznek érvényesek 2025-re is, és „számítok arra, hogy lesz többség, amely elfogadja” – mondta az elnök.
Az eurózóna második legnagyobb gazdaságának költségvetési helyzete gyors döntéseket követel a végrehajtó hatalomtól, ugyanis az államháztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, és költségvetés hiányában nem lesz elérhető a jövőre kitűzött 5 százalékos célszám.
Az RTL kereskedelmi rádió megbízásából a Toluna Harris Interactive közvélemény-kutató intézet által végzett reprezentatív felmérés szerint a kialakult helyzet megosztja a franciákat: 53 százalékuk helyesli a megszorításokra készült kormány megbuktatását, de 82 százalékuk aggódik a következmények miatt.
A piacok viszont nyugodtak maradtak: a párizsi tőzsde csütörtökön enyhén emelkedett. A Moody's nemzetközi hitelminősítő azonban arra figyelmeztetett, hogy a kormány bukása „csökkenti az államháztartás konszolidációjának valószínűségét”.
(MTI)
Érkezik az Európai Központi Bank júliusi kamatdöntése. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
