„Nagy adag cinizmust” feltételez diktátornak nevezni egy olyan ország elnökét, amely már három éve védekezik a szomszédos atomnagyhatalom agressziója ellen – közölte Petr Pavel cseh államfő az X közösségi hálózaton szerda este megjelent bejegyzésében.
A cseh vezető Donald Trump amerikai elnök kijelentésére reagált, aki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt „választások nélküli diktátornak” nevezte, aki „rettenetes munkát végzett”.
„Mit érnének a választások egy olyan országban, amely már három éve védekezik a szomszédos atomnagyhatalom ellen? Hogyan lehet megszervezni a választásokat egy olyan országban, amelynek egyötödét megszálló katonaság foglalja el, és az egész ország naponta támadásoknak van kitéve? Egy ilyen ország elnökét diktátornak nevezni nagy adag cinizmust igényel”
- írta Petr Pavel az X-en megjelent bejegyzésében.
Úgy vélte, hogy a 2022 februárjában Oroszország által megtámadott Ukrajnában háború folyik, ami lehetetlenné teszi a választások megtartását.
Petr Pavel: "What value would elections have in a country that has been defending itself against aggression from a neighboring nuclear superpower for three years? How can elections be organized with one-fifth of its territory occupied by occupying forces and the entire country… https://t.co/qoA6LtqAPw pic.twitter.com/GyR7OyYQHr
— MAKS 24 (@Maks_NAFO_FELLA) February 19, 2025
A békekötéshez fontos, hogy Ukrajna megfelelő fegyverekkel rendelkezzen és a jövőben NATO-tag lehessen, amit Oroszország elutasít – mutatott rá Petr Pavel.
„Személyes véleményem szerint elsősorban arra van szükség, hogy Ukrajnának egy jól felfegyverzett, jó képességű hadserege legyen. Úgy vélem, hogy ezt mi, csak európai államok is rövid időn belül képesek vagyunk biztosítani, tekintettel Ukrajna jövőbeni NATO-tagságára”
- mondta a cseh elnök a Deník N című hírportálnak nyilatkozva.
Szerinte nemzetközi békefenntartó egységek telepítése Ukrajnába, ahogy azt néhány európai állam javasolja, nem túl reális. A békemisszióval ugyanis Oroszországnak is egyet kellene értenie.
„Hogy ezeknek az egységeknek valóban elrettentő szerepe legyen, ahhoz harci mandátumra lenne szükség, ami Oroszország számára elfogadhatatlan”
- vélte Petr Pavel.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
