Az online értekezletet összehívó brit külügyminiszter, Yvette Cooper úgy fogalmazott a megbeszélésen, hogy Irán a szoros lezárásával „a világgazdaság túszul ejtésére tesz kísérletet”. A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át.
A víziutat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete óta a teheráni rezsim gyakorlatilag zárva tartja, és emiatt a korábbi 73 dollár körüli szintekről jóval 100 dollár fölé emelkedett a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.
A brit külügyminisztérium csütörtökre virtuális tanácskozást hívott össze a helyzet megoldási lehetőségeinek áttekintésére. A tárca nem részletezte, hogy az értekezleten kik vettek részt, csak annyit közölt, hogy az egyeztetésbe „negyvennél több” ország kapcsolódott be „minden földrészről”, emellett jelen voltak az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO) és az Európai Unió szakértői is. Kormányzati források szerint viszont az Egyesült Államok nem képviseltette magát az online találkozón.
A tárgyalásról szóló csütörtök esti tájékoztatásában a brit külügyminisztérium kiemelte: a résztvevők számos olyan kollektív, összehangolt akció lehetőségét tekintették át, amelyekkel elérhető a Hormuzi-szoros megnyitása. Ezek közé tartozott az Iránnal szembeni gazdasági és politikai intézkedések, köztük új szankciók együttes érvénybe léptetése, valamint a nemzetközi diplomáciai nyomás fokozása, annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség „egyértelmű és összehangolt üzenetekkel” követelje Irántól a Hormuzi-szoros akadálytalan forgalmának biztosítását.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatásában nem szerepel, hogy ez a megfogalmazás egy esetleges katonai akció kilátásba helyezését jelenti-e, de a tárca ismertetése szerint a résztvevők megállapodtak abban, hogy „szakértők bevonásával” további tanácskozásokat tartanak a hajózás szabadságának érvényesítése érdekében. A minisztérium hozzátette: a találkozó egyértelműen demonstrálta, hogy a nemzetközi közösség „elszántan törekszik” a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására. A csütörtöki virtuális találkozón határozottan elutasították azt az iráni követelést, hogy a Hormuzi-szoroson átkelő kereskedelmi hajók fizessenek a víziút használatáért.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
