A szövetségi ügyészség 2023 augusztusában emelt vádat Dodik ellen a büntető törvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől akár tíz évre is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. A tárgyalást többször elhalasztották — számol be róla az MTI.

A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt. A büntető törvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította, a döntés hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.

Politikai nyomásra panaszkodik

Milorad Dodik szerint a vádhatóság politikai nyomásra állította össze az ellene felhozott vádakat.

Nedim Cosic ügyész azt kérte szerdán, hogy Milorad Dodikot öt év börtönbüntetésre ítéljék, valamint tiltsák el tíz évre a közhivatal tevékenységtől. Az ügyész ugyanezt a büntetést kérte az ügy másik vádlottjára, Milos Lukicra, a boszniai szerb hivatalos közlöny igazgatójára, aki a nemzetközi főképviselő döntését figyelmen kívül hagyva megjelentette a közlönyben a Dodik által szignált törvényeket.

Szerdán várhatóan a védelem is elmondja a zárszót, ezt követően pedig három napon belül ítéletet hirdetnek.

Boszniai berendezkedés

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni, illetve felfüggeszteni.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke három évtizede beszél arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia, Bosznia-Hercegovina pedig szerinte államként működésképtelen.

A boszniai szerb parlament az utóbbi években megszavazta saját védelmi, igazságügyi és adórendszerének bevezetését, a szövetségi intézményrendszerből történő kilépést, illetve saját választási törvényt fogadott el, ami súlyos belpolitikai feszültségekhez vezetett.