Az utóbbi évtizedben a világ nagy nemzetközi repülőterei mintha imázsváltásra álltak volna át. A legtöbb reptéren természetes, hogy a vendéget váró, vagy oda csak kilátogató helybéliek ugyanúgy választhatnak a külső várócsarnokban lévő duty free butikok és éttermek között, mint akik már becsekkoltak. Egyszerűen remek időtöltés szétnézni a repülőtéri üzletekben és ebédelni az éttermekben, közben meg elszórakozik a gyerek a kicsiknek szóló különféle programokkal.
Mindennek az oka, hogy a légikikötőkön minden egyes négyzetméterért magas bérleti díjat és a forgalom utáni adót kérnek a kereskedelmi cégektől a reptér üzemeltetői, megéri tehát nekik a választékot bővíteni. Sok nyugati és skandináv országban is természetes, hogy ha rokon, ismerős, barát, üzletfél érkezik, előtte órákkal már kimennek a légi komplexumba, és ott eszegetnek, beszélgetnek.
Ami a vásárlást illeti, a szingapúri Changi (SIN) viszi a pálmát, a világ bármely más repülőterénél több üzlettel – derül ki egy tanulmányából, amelyet az amerikai turisztikai online napilap, a Travel + Leisure tett közzé. A jelentés szerint itt összesen több mint 500 üzlet, valamint 274 étterem található, persze ezek száma hónaponként változhat.
Összességében a Changin utasszámra vetítve valamivel több mint 6,6 költőhely jut, ami évi 1,17 milliárd dolláros – nem repülésből származó – bevételt hoz.
Az utasok a hétköznapi szuveníreket és a világ legnagyobb márkáinak termékeit egyaránt beszerezhetik, a koreai szépségápolási termékeken át az Apple számítógépig, Rolex órákig, Burberry ballonkabátokig, valamint a szingapúri kézműves árukig.
A nem repüléstechnikai bevételek, amelyek magukban foglalják az üzleteket és az éttermeket, átlagosan a teljes repülőtéri bevétel mintegy 40 százalékát teszik ki. Ezért látni manapság ilyen hatalmas kiskereskedelmi tereket a terminálokon – hangsúlyozta a DeCard szóvivője a T+L-nek megosztott nyilatkozatában. Szingapúr ezt korán felismerte, és a Changi-t egy olyan bevásárlóközpontnak – szinte külön városnak – építette fel, ahol történetesen repülőgépek is leszállnak. Másutt is próbálják lemásolni ezt a modellt, de ez nehéz, mert a régebbi terminálokat nem az ilyen óriási kereskedelmi forgalom lebonyolítására tervezték.
Fotó: Wikipédia
A lista második helyén a dél-koreai Incshon (ICN) végzett, amely több mint 200 étteremmel büszkélkedhet, és amely összesen 645 millió dolláros, nem repüléssel szorosan kapcsolatos bevételt termel. A harmadik helyen a tokiói Haneda áll, ahol 1 millió utasra vetítve 2,74 üzlet jut, és effajta bevétele 10,3 millió dollár.
A tanulmány szerint a három legnagyobb ázsiai költési központ utáni sorrend is tanulságos – és néhol meglepő. Ilyen a São Paulo/Guarulhos – az André Franco Montoro kormányzóról elnevezett nemzetközi repülőtér Brazíliában, a Kuala Lumpur-ri Malaysiában, az isztambuli reptér, a Ninoy Aquino (MNL); a Fülöp-szigeteken, a Suvarnabhumi (BKK); Thaiföldön, a Hamad (DOH); Katarban, végül a torontói légikikötő. Mint látható, Ázsia vezet ezen a téren, úgy tűnik, mintha az embereknek ott több ideje és pénze lenne a vásárolgatásra.
Ingyenes mozi, mászófal és trambulin a dzsungelben
A Changi persze nem áll meg ezen a szinten. Itt saját, korszerű mozi található a 3-as terminálon, kényelmes moziszékekkel, és a legújabb hollywoodi kasszasikerekkel és nemzetközi független filmek folyamatosan változó műsorával. A mozi teljesen ingyenes és a nap 24 órájában nyitva tart, és szórakoztatja az átszállásra várakozókat.
A 3-as terminál alagsorában egy 7,3 méter magas sziklamászó és boulderfal található. Az izgalmakra vágyó utazók sportcipőket és egyéb szükséges felszerelést bérelhetnek, valamint vezetett mászóworkshopokra jelentkezhetnek. A játékosabb edzésre vágyóknak érdemes felkeresniük a Jewel, imitált dzsungellel szegélyezett legfelső emeletén található ugrálóhálót. A talajszint felett akár 24 méter magasan felfüggesztett trambulinok, csúszdák és függőágyak kavalkádja végtelen szórakozást kínál a gyerekeknek és a fiataloknak.
Van, aki a szárított halbőr chipsért rajong
Érdemes magunkkal vinni úszófelszerelést: személyenként 17 dollárért lehet használni az Aerotel Airport Transit Hotel nyugágyakkal szegélyezett tetőtéri úszómedencéjét az 1-es terminálon, ahol pezsgőfürdő, medencebár és zuhanyzó is található a felfrissüléshez.
A többszáz butik mellett izgalmas kaland felfedezni a gasztro régiót. Ilyen a Bengawan Solo, amely szingapúri édességekre specializálódott. Az Irvins-t a veszélyesen addiktív halbőr chipsért, és sózott tojásos harapnivalókért keresik fel. A Lim Chee Guan – amely 1938 óta működik – a bak kwa, a szingapúriak által kedvelt faszénen sült és szárított húsok népszerű lelőhelye.
Mindez a kereskedelmi kavalkád a művészeti installációk, meditációs pihenőhelyek és pillangókertek, fedett vízesések, dinoszaurusz parkok között várja az utasokat. A reptér tulajdonosai a világ jelenleg leghíresebb építészeit, kerttervezőit és wellness szakembereit bízták meg azzal, hogy páratlanul izgalmas helyet teremtsenek a Changiból. Amely állandóan változik, megújul technikailag is – és amely nem mellesleg repülőtér.
