A szavazójoggal rendelkező mintegy 6,45 millió szerb állampolgár 18 választási lista közül választhat. A 250 tagú parlamentbe összesen 2418 képviselőjelölt szeretne bejutni, így egy mandátumért átlagosan csaknem tízen versengenek.
Fotó: DepositPhotos.com
A többpártrendszer 1990-es szerbiai bevezetése óta ez a tizenötödik parlamenti választás. Legutóbb 2023 decemberében tartottak előrehozott parlamenti választást az országban.
A választási verseny két meghatározó szereplője a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette, Aleksandar Vucic volt köztársasági elnök nevével fémjelzett Egyesült Szerbia lista, valamint az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek elnevezésű formáció.
Utóbbi a 2024. november 1-jén az újvidéki vasútállomáson történt, 16 halálos áldozatot követelő tragédia hatására elindult tiltakozó mozgalomból nőtt ki, és először méreti meg magát parlamenti választáson.
A vajdasági magyarság legerősebb pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyedüli magyar pártként, önállóan indul a választáson.
A Pásztor Bálint pártelnök vezette, 250 jelöltet felsorakoztató lista az ötös sorszámmal szerepel a szavazólapon. Az eddigi kormánykoalícióhoz tartozó VMSZ-nek a ciklusban hat képviselője volt a belgrádi törvényhozásban. A párt célja, hogy a választást követően is önálló parlamenti frakciót alakíthasson, amihez legalább öt mandátum szükséges.
A 18 induló lista közül kilenc nemzeti kisebbségi lista. A parlamenti mandátumokat országos listás, arányos rendszerben osztják el. Szerbia egész területe egyetlen választókerületet alkot. A bejutási küszöb három százalék, ez azonban a nemzeti kisebbségek listáira nem vonatkozik. A választópolgárok 20 óráig adhatják le voksukat.
Az első, nem hivatalos eredmények az urnazárást követő néhány órán belül várhatók. Az alkotmány értelmében a végleges választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az új parlament első ülését.
A törvényhozásnak pedig a megalakulásától számított 90 napon belül pedig meg kell választania az új kormányt, ellenkező esetben fel kell oszlatni a parlamentet, és új választást kell kiírni.
Alapjaiban remeghet meg a Vucic-féle rendszer?
A mostani előrehozott választás előzménye, hogy Aleksandar Vucic hét hónappal az államfői mandátuma lejárta előtt, szeptember végén lemondott a posztjáról. Tette ezt azért, hogy az október 25-ére időzített, előrehozott parlamenti választásokon miniszterelnök-jelöltként indulhasson.
A szerb belpolitikát a 2010-es évek eleje óta uraló exállamfőnek azonban ezúttal komoly kihívói vannak – írta a 24.hu. A „Diáklista” nevű pártszerveződés a közvélemény-kutatások szerint ma szoros küzdelemre kényszeríti Vucic pártját – akár össze is omolhat a Szerb Haladó Párt által kialakított politikai rendszer. Az biztos, hogy a szerbek az utóbbi két évtized legizgalmasabb voksolása előtt állnak, és ezúttal nem számít egyesélyesnek a küzdelem.
Bulgáriában elnökválasztást tartanak
Elnökválasztás kezdődött vasárnap reggel Bugáriában, amelyet biztonsági aggodalmak árnyékolnak be, miután az elmúlt időszakban a balkáni ország partjai közelében, a Fekete-tengeren több drónos támadás is történt kereskedelmi hajók ellen.
A szavazóhelyiségek reggel 7 órakor nyitottak és este 8 órakor zárnak. A választáson több mint húsz elnökjelölt indul, akik közül a közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb esélye a hivatalban lévő Ilijana Jotova mellett Andrej Gjurov korábbi kormányfőnek van. A választás második fordulóját, ha szükséges, november elsején rendezik.
