A 2019. április 15-i tűzvész következményeit felszámolva, szombaton ünnepélyesen megnyitották az újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyházat, többek között Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump megválasztott amerikai elnök jelenlétében — számol be róla az MTI. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem szerepelt a meghívottak között.
A székesegyház kapui 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott rajta jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu. A szertartáson részt vevők hosszas ovációval ünnepelték a tűzoltókat és az építőket.
Emmanuel Macron beszédében „háláját fejezte ki a francia nemzetnek a Notre-Dame újjáépítéséért.
„Újra felfedeztük, hogy mire képesek a nagy nemzetek: megvalósítani a lehetetlent” — mondta a francia elnök a székesegyházban tartott beszédében.
A pápa sem volt ott
A székesegyházban felolvasott, Laurent Ulrich érsekhez intézett üzenetében Ferenc pápa azt kérte, hogy „fogadják nagylelkűen és ingyen” a Notre-Dame látogatóinak óriási tömegét. A katolikus egyházfő elhárította a meghívást a ceremóniára.
„E bámulatos templom újjászületése legyen látnoki jele a franciaországi egyház megújulásának” — tette hozzá a katolikus egyházfő.
A szertartáson megszólaltatták a híres orgonát is, amelyet a pusztító tűzvész során, a tetőszerkezet borításának megolvadása következtében mérgező por lepett be. Korábban megkongatták a székesegyház harangjait, és Emmanuel Macron a katedrális előtti téren fogadta a megnyitási szertartásra érkező vendégeket, közöttük állam- és kormányfőket, koronás főket és fontos személyiségeket. A leendő amerikai elnök az első sorban foglalt helyet Emmanuel Macron mellett.
A szertartáson jelen volt Elon Musk amerikai milliárdos, Trump közeli tanácsadója, valamint Giorgia Meloni olasz kormányfő, továbbá Francois Hollande és Nicolas Sarkozy volt francia elnökök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Csoportok a jövő évtől látogathatják a székesegyházat, február 1-jétől zarándokok, június 9-től pedig turisták is, idegenvezetővel. A katolikus egyház szakértői évente 15 millió látogatóra számítanak.
A székesegyház alapkövét 1163-ban rakták le, az építkezés majd száz évig tartott, a 17. és a 18. században nagyobb helyreállításokat végeztek az épületen. A helyreállításhoz annyi adomány gyűlt össze — több mint 840 millió euró Macron hivatala szerint, hogy további munkákat is végezhetnek az építményben.
Fotó: Wikipédia
Adatvezérelt üzemmódba kapcsolhatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
