A Parlament 393 igen szavazattal, 173 ellenében és 49 tartózkodással elfogadta az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatát taglaló, a tagállamokkal már korábban megkötött megállapodást, valamint 506 igen szavazattal, 85 ellenében és 25 tartózkodás mellett elfogadta az ipari kibocsátási portálról szóló új rendeletet - derült ki az EP közleményéből.
Az új szabályok kötelezővé teszik a legszigorúbb elérhető kibocsátási szintek meghatározását az érintett ágazatokban. A vízhiány elleni küzdelem érdekében a vízfogyasztásra vonatkozóan kötelezővé válnak a környezetvédelmi teljesítménycélok. A hulladék, az erőforrás-hatékonyság, az energiahatékonyság és a nyersanyag-felhasználás tekintetében a célok egy tartományon belül lesznek, az új technikák tekintetében pedig indikatívak.
A felülvizsgált irányelv mostantól a nyersanyag-kitermelő ipari létesítményekre (bányák) és az akkumulátorokat gyártó nagy létesítményekre is kiterjed.
A társjogalkotók megállapodtak abban is, hogy az ipari kibocsátásokról szóló irányelv intézkedéseit kiterjesztik a 350 számosállategységnél nagyobb sertéstelepekre is. Nem tartoznak ide azonban azok a gazdaságok, amelyek extenzív vagy ökológiai módon, és egy éven belül jelentős ideig kívül tartják a sertéseket. A baromfi esetében az irányelv a több mint 300 egység tojótyúkot tartó gazdaságokra és a több mint 280 egység brojlercsirkét tartó gazdaságokra vonatkozik. A sertést és baromfit egyaránt tartó gazdaságok esetében a határérték 380 egység lesz.
A Bizottság 2026. december 31-ig értékelni fogja, hogy szükség van-e további intézkedésekre az állattenyésztésben, többek között a szarvasmarha-tenyésztésből származó kibocsátások tekintetében, valamint egy viszonossági záradékra annak biztosítása érdekében, hogy az EU-n kívüli termelők az EU-ba irányuló export esetén az uniós szabályokhoz hasonló követelményeket teljesítsenek.
Nyilvánosság, szankciók és kártérítés
A szabályozott létesítmények engedélyezésével, üzemeltetésével és ellenőrzésével kapcsolatos átláthatóság és a nyilvánosság részvétele javulni fog, mert az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás átalakul egy uniós ipari kibocsátási portállá, ahol a polgárok hozzáférhetnek az összes uniós engedélyre és helyi szennyező tevékenységre vonatkozó adatokhoz.
Az előírásoknak nem megfelelő vállalatok a legsúlyosabb jogsértések esetén az üzemeltető éves uniós forgalmának legalább 3 százalékát kitevő büntetésre számíthatnak. Az uniós országok biztosítják az előírások be nem tartása által érintett polgárok számára a jogot, hogy kártérítést követeljenek az egészségükben okozott károkért.
Radan Kanev (EPP, Bulgária) jelentéstevő így nyilatkozott:
„A mai szavazás azt mutatja, hogy a Parlament elkötelezte magát a zöld megállapodás szennyezőanyag-mentességi céljai és az európaiak egészsége mellett. Azt is bizonyítja, hogy ezek a célok megvalósíthatók anélkül, hogy további adminisztratív terheket rónánk a vállalkozásokra és különösen az európai gazdákra. A szavazás megmutatja, hogy az EP-képviselők megértik a gazdák tiltakozásának okait.”
A jogszabályt még a Tanácsnak is jóvá kell hagynia formálisan.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,27 pontos nyitás után emelkedett szerdán kora délutánig.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
