Az új jogszabály a fogalmakat egységesen határozza meg a jogsértésekre vonatkozóan, ideértve a pénzeszközök befagyasztásának elmulasztását, az utazási tilalmak vagy fegyverembargók be nem tartását, a szankciók hatálya alá tartozó személyeknek történő pénzátutalást, illetve a szankciók hatálya alá tartozó országok állami tulajdonú szervezeteivel való üzletkötést. A szankciókat sértő pénzügyi szolgáltatások vagy jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtása szintén büntetendő cselekmény lesz.
A jogszabály meghatározza a szankciók kijátszását is, és biztosítja, hogy ez is büntetendő cselekmény lesz. A törvény meghatározza, hogy a humanitárius segítségnyújtás vagy az alapvető emberi szükségletek támogatása nem számít a szankciók megsértésének.
Az irányelv biztosítja, továbbá, hogy a szankciók megsértése és kijátszása visszatartó erejű büntetést vonjon maga után azáltal, hogy valamennyi tagállamban legfeljebb öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott bűncselekménnyé nyilvánítja őket. A szankciókat megsértő vagy kijátszó vállalatok esetében a bíráknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy visszatartó erejű bírságokat szabjanak ki.
Jelenleg a különböző büntetések ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy a leggyengébb végrehajtással rendelkező tagállamokat válasszák tevékenységük helyének a szankciók megkerülését tervező elkövetők. Az új jogszabály a bírák számára a jogsértők megbüntetésére szolgáló eszközök széles választékát biztosítaná.
Az uniós szankciók pénzeszközök befagyasztásából, utazási tilalomból, fegyverembargóból és az üzleti szektorokra vonatkozó korlátozásokból állhatnak. Bár a szankciókat uniós szinten fogadják el, a végrehajtás a tagállamokon múlik, amelyek eltérően üldözik a szankciók megsértését és szabják ki a kapcsolódó büntetéseket.
A jogszabályt még a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
(MTI)
Amerikai rakétákat gyártanának Magyarországon? 
