Először nevezte Donald Trump az orosz–ukrán háborúban agresszornak Oroszországot. Az Egyesült Államok elnökének kijelentése újabb jele annak, hogy a beiktatása után inkább Vlagyimir Putyinnal előzékeny hozzáállása változóban van – bár Trumptól láttunk már nagy pálfordulásokat. 

„Nyolcezer katona halt meg ezen a héten mindkét oldalon. Valamivel több Oroszország részéről, de mindig az agresszor veszít többet” – idézte a Politico Trumpot, a lapot pedig a Telex. 

Az, hogy Trump Oroszországot agresszornak nevezte, mutatja, hogy az a Fidesz által is elismeréssel illetett, békepártinak nevezett, Ukrajnával sokszor elutasító, Oroszországgal a megtámadott ország rovására is megállapodást kereső eddigi stratégiáról Trump átáll egy olyanra, amely nagyobb nyomás alá helyezi Oroszországot.

A lap hozzáteszi: Trump régóta közvetlen tárgyalást sürget Moszkva és Kijev között, ehhez korábban csak lehetőségként vetette fel saját részvételét, most azonban – összhangban az ukrán elnök felvetésével – mindenképpen saját közvetítői szerepét látja szükségesnek az orosz–ukrán találkozóhoz. „Úgy látom, ezt nekem kell intéznem. Ők (Zelenszkij és Putyin) gyűlölik egymást, annyira, hogy egy levegőt sem bírnak szívni” – itt tehát a korábbiakhoz hasonlóan tesz némi egyenlőségjelet a támadó és a megtámadott ország közé, de ez is változás ahhoz képest, hogy sokszor mennyire elnéző volt Putyinnal.

Trump egyúttal egyre határozottabban beszél arról, hogy az orosz energiahordozók felvásárlóit is másodlagos vámmal kell büntetni – India így kapott az elnök által indított globális vámháborúban kiszabott 25 százalék mellé további 25 százalék vámot minden termékére –, és a jelek szerint a Fehér Ház az orosz energiahordozókról való leállást Európa minden országától, így Magyarországtól is elvárja.