Kallas: Nem érezhető, hogy Oroszország valóban békét akarna
„Kicsit arculcsapásnak érzem, hogy Donald Trump amerikai elnök Budapesten találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miközben nincs ott egyetlen európai sem” – jelentette ki Kaja Kallas, a kül-és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő hétfőn Luxembourgban. (Valójában nem jelentette ki ezt – lásd alábbi frissítésünket.) Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve Kallas azt mondta: szerinte az amerikai-orosz találkozó „rossz üzenetet küld”, annak sokkal inkább Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin között kellene megtörténnie. „Az lenne a helyes, ha Zelenszkij és Putyin tárgyalnának, hiszen végső soron nekik kell megegyezniük” – mondta az MTI tudósítása szerint.
Frissítés: ahogy a HVG cikke felhívja rá a figyelmet, Kaja Kallas valójában nem fogalmazott úgy, hogy „arculcsapásnak érzi” a találkozót, csak a tudósítást közzétevő MTI adta a szájába hamisan a mondatot. Ez valójában a riporteri kérdésben fogalmazódott meg. Cikkünk eredeti címét helyesbítettük.
Hozzátette:
„ami Budapestet illeti: ez nem helyes. Rossz látni, hogy egy olyan személy, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság körözése alatt áll, európai országba érkezik. Ismét felmerül a kérdés, lesz-e ennek bármilyen eredménye.”
Az MTI szerint a főképviselő ugyanakkor elismerte, hogy minden békekezdeményezést üdvözölnek, köztük Donald Trump erőfeszítéseit is, de – mint mondta – nem az érezhető, hogy Oroszország valóban békét akarna. Hangsúlyozta: Moszkva csak az erőből ért, és csak akkor hajlandó tárgyalni, ha valóban nyomás alá kerül. „Jelenleg még nem látjuk ezt a nyomást, ezért arról is tárgyalunk, mit tehetünk még Ukrajna támogatása érdekében” – tette hozzá Kallas.
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Ali
Újabb szankciók jönnek – célba veszik az árnyékflottát is
A főképviselő megerősítette, hogy az Európai Unió a héten várhatóan elfogadja a 19. szankciós csomagot Oroszországgal szemben. Bár a döntés hétfőn még nem születik meg, az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki találkozóján is napirenden lesz a kérdés – mondta.
Kitért arra is, hogy
az EU tovább dolgozik az úgynevezett orosz „árnyékflotta” elleni fellépésen – ez az orosz olajszállítások korlátozására szolgáló intézkedések kijátszását lehetővé tevő hajózási hálózat.
„A tagállamokkal egyeztetünk arról, hogyan tudnánk jobban összehangolni lépéseinket, hogy csökkentsük az ebből származó orosz bevételeket” - fogalmazott.
Ha az oroszoknak sikerül, bármelyik agresszornak sikerülhet
Az uniós főképviselő reagált a Financial Times című brit napilap egyik cikkére is, amely szerint Donald Trump felszólította Zelenszkijt, hogy fogadja el Putyin feltételeit, különben Oroszország „megsemmisíti Ukrajnát”. Kallas ezt határozottan visszautasította, mondván: „az ukránok rendkívül kitartóak, a szabadságukért, függetlenségükért és hazájukért harcolnak, nem adhatják fel”.
Kallas szerint Ukrajna megadásra kényszerítése nemcsak az ország számára lenne tragikus, hanem az egész nemzetközi rendre is negatív hatással járna. „Ha Oroszország erővel elérheti, amit akar, az azt az üzenetet küldi a világ minden agresszorának, hogy büntetlenül megtehetik ugyanezt” – mondta.
Hozzátette, hogy az Európai Unió továbbra is egységesen támogatja Ukrajnát, és célja, hogy „Oroszország csak akkor üljön a tárgyalóasztalhoz, ha világossá válik számára: a háborút nem nyerheti meg”.
Úgy számolnak, hogy Magyarország is támogatja majd az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdését
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos a luxembourgi külügyminiszteri tanácskozásra érkezésekor az MTI tudósítása szerint elmondta: az Európai Bizottság befejezte Ukrajna és Moldova jogszabályainak teljes átvilágítását, és novemberre az uniós Tanácsnak lehetősége lesz megnyitni mind a hat tárgyalási klasztert Ukrajnával.
Hangsúlyozta:
minden készen áll ahhoz, hogy az uniós tagállamok hivatalosan is megkezdjék a csatlakozási folyamat következő szakaszát. Mint mondta, a reformok felgyorsítása kulcsfontosságú, különösen a korrupció felszámolása, az intézmények megerősítése és a jogállamiság területén. „Ez mindannyiunk közös érdeke”
– tette hozzá.
A bővítési biztos kiemelte, hogy az ukránok több mint három és fél éve minden nap a szabadságukért és európai jövőjükért harcolnak, és mostanra bebizonyították, hogy elkötelezettek az uniós értékek mellett. „Ha most megállítanánk a folyamatot, az Oroszországnak és szövetségeseinek kedvezne” – figyelmeztetett Kos.
Arra a kérdésre, hogy miként reagál azokra az aggályokra, amelyeket Magyarország korábban megfogalmazott, a biztos elmondta: az Európai Bizottság minden lehetséges megoldást vizsgál annak érdekében, hogy a tárgyalások elindulhassanak. „Mindig hangsúlyozzuk, hogy a csatlakozás érdemalapú folyamat. Ukrajna és Moldova is teljesítették a feltételeket” – fogalmazott.
Hozzátette:
Magyarország korábban nem ellenezte Ukrajna tagjelölti státuszának megadását, ezért most is arra számít, hogy Budapest támogatni fogja az első tárgyalási klaszter megnyitását.
A magyar kisebbséggel kapcsolatban felmerült kérdéseket – emelte ki – az unió már az első tárgyalási szakaszban kész kezelni.
(MTI)
Elhalasztjék az évi 100 millió tonnás LNG-termelési cél elérését. 
