Yaro Patrice külpolitikai szakértő a Klasszis Podcast legfrisssebb, a régi-új elnök második beiktatása utáni első, izgalmasra sikeredett hetéről beszélve kifejtette, hogy Donald Trump láthatóan egy korábbi, az elvek és a kétoldalú kapcsolatok helyett az erőre alapozott külpolitikát akar vinni. Csakhogy ez súlyos következményekkel járhat és komoly kockázatokat rejthet magában – és nem csak a világ többi része számára.
„Trumpnak és Trump környezetének azért fejben kell tartani azt, hogy bármilyen erőszakos vagy katonai beavatkozás az bizony-bizony hosszútávon, akár már középtávon is kontraproduktív lehet – bárhol”
– fogalmazott a szakértő, aki azonban tart attól, hogy az amerikai elnök meggondolatlan lépésekre ragadtathatja magát. legyen szó akár Grönlandról, akár éppenséggel Kubáról is. (Az alábbi videó a beszélgetés ezen részével indul).
„Vannak aggódalomra adó okok. Trump elnök a beszédében is felemlegette az ellene nem sikerült merényletet, vagy ugye egy hajszál híján nem sikerült merényletet, és levezette azt, hogy tulajdonképpen Isten akarta őt, hogy tovább maradjon, és hogy segítse az amerikai embereket. Na most ez az óriási küldetéstudat, ez nem biztos, hogy annyira szerencsés egy ilyen nagy hatalommal rendelkező ember esetében, mert gondolhatja úgy, hogy ha ő túlélt egy ilyen merényletet, akkor mi ne sikerülne neki, és akkor ezt nem szeretném tovább folytatni...”
– mondta Yaro Patrice. A szakértő szerint azonban az erőre építő, erőszakos politika nem szolgálja igazából az Egyesült Államok érdekeit, ahogy ezt Irak 2003-as inváziója is megmutatta. „Ez nagyon-nagyon megtépázta Amerika tekintélyét” – mondta arról a háborúról a szakértő, aki ezt az eseményt az amerikai globális hatalom visszaszorulásának kezdeteként jelöli meg.
Szerinte az erőből való politizálás visszahozása esetén Amerika nehéz helyzetbe kerülhet, ha Kína vagy éppen Oroszország hasonló törekvései ellen próbál egy nemzetközi koalíció élén fellépni, akár Tajvan, akár mondjuk Ukrajna kérdésében. Hosszabb távon pedig az Egyesült Államok globális befolyásának a csökkenését vonhatja maga után ez a politika.
„A trumpi politika nem fog több Amerika-barát embert generálni a világban. A félelem az eluralkodhat az a többi országban az emberekben, de hosszú távon szerintem nem lehet fenntartani egy világhegemóniát félelemre építve. És pont Kínával szemben – amit mindenki ismer, egy kommunista diktatúra – nagyon nagy fegyvertény lehetne az USA-nak, ha pont inkább rá tudna erősíteni arra azokra az eszményekre, azokra a vágyakra, amelyeket nagyon sok ember szeretne magának”
– mondta Yaro Patrice, és azt is hozzátette, hogy magyar szemszögből sem túlságosan szerencsés egy olyan világ eljövetelének drukkolni, amelyben szakítunk azzal az alapelvvel, hogy minden ország alapvetően egyenlő, és helyette újra a méret és az erő fogja meghatározni az országok mozgásterét.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szerint nem közvetlenül a választás előtt, hanem tavaly júniusban és idén január közepén kaptak állami támogatást. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
