A magyar gazdaság számára kulcskérdés a földgáz ára, mivel jelentős mennyiségű földgázt importálunk, főként Oroszországból. A szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor elemzése szerint bár az éves fogyasztás az elmúlt években csökkent – a 2021-es 11 milliárd köbméterről 2023-ra 8,5 milliárd köbméterre –, az árak változékonysága továbbra is komoly hatással van a gazdaságra. A hosszútávú gázszerződés ára a holland TTF tőzsdéhez kötött, így minden egy eurós árváltozás mintegy 65 millió euró többletköltséget vagy megtakarítást jelent.
Az Mfor cikke szerint amennyiben a földgáz ára visszatérne a 2020 előtti 20 eurós szintre, az akár 600-700 milliárd forintos megtakarítást is eredményezhetne. Ez részben a kormány számára hozna pénzügyi előnyt, de az ipari szereplők számára is jelentős költségcsökkentést jelentene.
A béketárgyalások egyik kulcskérdése az orosz energiahordozók esetleges visszatérése az európai piacokra. Az oroszok a szankciók miatt jelentős piacvesztést szenvedtek el, de ha a korlátozásokat enyhítik, akkor újra megjelenhetnek az európai ellátásban. A szakértők szerint azonban a 2022-ben eljátszott bizalom miatt az orosz vállalatok csak akkor lehetnek versenyképesek, ha a jelenlegi tőzsdei szinteknél alacsonyabb árakat kínálnak.
Eközben az Európai Bizottság a földgázbetárolás szabályainak lazítását tervezi, mivel az előírt 90 százalékos feltöltési szint fenntartása spekulációs hullámokat indíthat el, ami az árak emelkedéséhez vezethet. Az európai földgázpiac eddig is jelentős áringadozásokat mutatott: az év végi 60 eurós csúcs után az ár visszakorrigált 40 euró közelébe.
Donald Trump ugyan nem tudta egy nap alatt lezárni az ukrajnai háborút, és módszereit sokan bírálták, de az tény, hogy Kijev mozgástere jelentősen beszűkült, így rákényszerült az amerikai javaslat elfogadására. Bár Oroszország ezt nem fogadta el, a szakértők szerint előbb-utóbb Vlagyimir Putyin is kompromisszumra kényszerülhet. Az oroszok célja most az, hogy minél kedvezőbb feltételeket érjenek el, ez azonban akár hónapokig is elhúzódhat.
További részleteket az Mfor cikkében talál.
A cseh központi bank 72,9 milliárd cseh korona (körülbelül 3,5 milliárd dollár, 1 korona=15,87 forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet. 
