A szerb elnök új mozgalmat indított

Aleksandar Vučić már több mint két éve beszél arról, hogy létre kell hozni egy olyan ernyőszervezetet, amelybe a párttagok és az egyes pártokkal szimpatizálók mellett olyan civilek is beléphetnének, akik fontosnak tartják hazájukat, Szerbiát. A szerb elnök márciusban jelentette be, hogy most már bizonyosan megalakul ez a mozgalom, amelyet Mozgalom a népért és az államért néven jegyeztek be, de végleges nevét javaslatok és szavazás útján választják majd ki – számol be róla az MTI.

„Új erőre, új energiára van szüksége Szerbiának, ezért kell létrehozni egy új mozgalmat” – jelentette ki Vučić.

A Nem adjuk Szerbiát! elnevezésű rendezvény pénteken kezdődött, és vasárnap fejeződik be. A Belgrád központjában felállított színpadokon közéleti szereplők és politikusok szólaltak fel, a mellettük lévő sátrakban pedig az elnök mozgalmát népszerűsítik, illetve a különböző állami pályázatokról, újításokról, fejlesztésekről lehet tájékozódni.

Aleksandar Vučić beszédében kifejtette, hogy az utóbbi tizenhárom évben – amely alatt ő valamilyen vezető szerepet vállalt Szerbia életében – jelentős gazdasági fellendülés volt tapasztalható az országban, nőttek a fizetések és a nyugdíjak, az ország túlélt egy migránsválságot és a koronavírus-járványt, és a külső nyomások ellenére fenn tudta tartani a nép és az ország számára fontos elveket és politikát.

A máig ható újvidéki tragédia

Emlékeztetett arra, hogy az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője tavaly november 1-jén szakadt le 16 ember halálát okozva, ami óriási tragédia volt Szerbia számára. Akkor országos tiltakozások kezdődtek, amelyek a mai napig tartanak. Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás során elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.

Civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők a tragédia után tiltakozásba kezdtek. A követelések között a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala is szerepel, illetve szeretnék, ha felelősségre vonnák azokat is, akik a tüntetőkre támadtak az elmúlt hónapok során, továbbá szabadon engednék azokat a diákokat és tanárokat, akik ellen a tiltakozások miatt emeltek vádat, és 20 százalékkal megnövelnék a felsőoktatásra szánt költségvetési keretet.

A kormány szerint már teljesültek a követelések, hiszen az illetékes szervek folyamatosan nyilvánosságra hozzák a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak, az államfő közbenjárására szabadon engedték a korábban őrizetbe vett diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.

A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük rokonszenvező építésügyi szakemberek például úgy vélik, hogy még mindig hiányoznak kulcsfontosságú iratok, amelyekből kiderülhetne, ki a felelős az újvidéki tragédiáért, ezért folytatják a tiltakozást.

Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021-2022-ben több hullámban újították fel, és a munka tavaly is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható.

A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. A miniszterelnök lemondását a parlament március 19-én fogadta el. Az új miniszterelnököt és a kormányt a várakozások szerint a jövő héten választja meg a parlament.

A „színes forradalom” megbukott

Aleksandar Vučić szombaton arról beszélt, hogy már teljesültek a követelések, és a „színes forradalom” megbukott, abba kell hagyni a tiltakozásokat, az egyetemistáknak pedig vissza kell térniük a tantermekbe.

Öt követeléssel is előállt az államfő. Ezek szerint teljes mértékben tiszteletben kell tartani Szerbia alkotmányát és törvényeit, biztosítani kell Szerbia és a szerb állampolgárok biztonságát, és az állami intézményeknek – amelyeket „elraboltak” – ismét az állampolgárok szolgálatába kell állniuk. További követelése, hogy vonják felelősségre mindazokat, akik a békés tiltakozókra támadtak és erőszakos cselekményeket hajtottak végre tiltakozók ellen. A harmadik követelés szerint minden tanulni vágyó diák számára biztosítani kell a tanulás lehetőségét, azaz az általános és középiskoláknak, valamint az egyetemeknek működniük kell. A negyedik követelés szerint fel kell kutatni mindazokat, akik állami intézményekre és épületekre támadtak. Végül pedig meg kell akadályozni azokat a tevékenységeket, amelyek a gazdaság működését, illetve az állampolgárok megszokott életvitelét akadályozzák.

A szerb elnök kiemelte, hogy hosszú távon – 2035-ig bizonyosan – „erőre van szükség az országban”, s ezért van szükség az új mozgalomra, amelyet ő kezdeményezett.