A Külgazdasági és KÜlügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsülését követő sajtótájékoztatóján az újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy az amerikai diplomácia vezetője maga jelezte, hogy hajlandóak valamifajta konzultációra a szövetségesekkel a Gazprombankot érintő szankciók ügyében.
„Jó lett volna, ha ez előtte történik, de már mindegy, vagy hát nem mindegy, de így alakult” – mondta.
Majd arról számolt be, hogy jelezte: Magyarország és két másik NATO-tagállam, illetve Szerbia számára is súlyos nehézségeket okozhat ez az újabb amerikai büntetőintézkedés az infrastrukturális adottságok miatt, hiszen az orosz földgázimport megszüntetése ellehetetlenítené az érintett országok biztonságos ellátását.
Fotó: MTI
„Hiába kötöttük össze magunkat a hét szomszédból hattal gázvezetékekkel, hogyha a minket körülvevő térségben nem történtek olyan beruházások, amelyeknek nyomán oroszországi gáz nélkül is el lehetne látni az országot” – közölte. „Ezért jeleztem az amerikai külügyminiszternek, hogy ez olyan intézkedés volt, amivel szövetségeseket tudnak esetleg bajba sodorni” – tette hozzá.
Majd tudatta, hogy a kormány előző nap kérelmet nyújtott be az illetékes amerikai hatóságokhoz, hogy a Gazprom kivételt kaphasson a földgázszállítások kifizetése esetében. Ennek kapcsán leszögezte, hogy ez nem lenne példátlan, több orosz bank is hasonló mentességet élvez az Egyesült Államokban, tekintettel főként az atomerőművek működtetéséhez szükséges oroszországi urán importjára.
„És én azt kértem, hogy hasonlót tegyenek lehetővé a közép- és délkelet-európai országok számára is” – jegyezte meg. Illetve hozzátette, hogy ezt követően telefonon egyeztetett a szerb, a szlovák és a török energiaügyi miniszterrel, akikkel koordináltan lépnek fel. Valamint aláhúzta, hogy Magyarország továbbra is az egyharmadát biztosítja Ukrajna villamosenergia-importjának, és ez így lesz a jövőben is.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy Brüsszelből Washingtonba utazik tovább, onnan pedig Máltára megy, hogy részt vegyen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tanácsülésén, ahol mind a nyugati szövetségesek, mind a keleti országok jelen lesznek, azaz az Egyesült Államok és Oroszország is. Arról is tájékoztatott, hogy Vallettában török kollégájával is tárgyalni fog, és hangsúlyozta, hogy Ankara az ukrajnai háború főbb kérdéseiben hasonló álláspontot képvisel, mint Budapest. „Ami a diplomáciai megoldást vagy a kommunikációs csatornák nyitva hagyását illeti, ott nagyjából egy csónakban evezünk” – jelentette ki.
„És a békemisszió folytatódik természetesen, mert ebben a helyzetben erősíteni kell az erőfeszítéseket, s minél több tárgyalásra, minél több, a kommunikációs csatornák nyitva hagyását eredményező akcióra van szükség, mivel én azt gondolom, hogy most a fő cél az, hogy január 20-ig elkerüljünk minden olyan helyzetet, amikor akár félreértés vagy kommunikációhiány nyomán is visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg” – fűzte hozzá.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
