Trump a kedden rögzített beszélgetésben – amelynek leiratát közzétették a magazin honlapján – elmondta: „képletesen” értette annak idején, hogy a hivatalba lépése utáni 24 órán belül véget vet az ukrajnai háborúnak, és hangsúlyozta, hogy a háború több mint három éve tombol, ő pedig még csak három hónapja van hivatalban. Azt mondta, lehetséges a békekötés Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Úgy gondolom, én vagyok az egyetlen, aki képes lehet ezt letárgyalni” – jelentette ki.
Trump szerint Ukrajna soha nem tud majd a NATO-hoz csatlakozni, és éppen amiatt kezdődött meg a háború, hogy elkezdtek a NATO-tagságról beszélni.
A Krím félszigettel kapcsolatban leszögezte: a terület nem került volna orosz kézre, ha ő lett volna 2014-ben az elnök. „Ezt Barack Obama adta oda nekik” – fogalmazott.
A félsziget jövőbeli sorsával kapcsolatban úgy fogalmazott: „a Krím Oroszországé marad, ezt Zelenszkij is megérti, ezt mindenki megérti, hogy ez már nagyon hosszú ideje az oroszoké. Régen Trump előtt már hozzájuk került. Ismétlem, ez Obama háborúja”.
Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo
Az amerikai elnök igennel felelt arra a kérdésre, hogy nyitott lenne-e találkozni Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjével. Az iráni nukleáris létesítményekre mért izraeli csapásokkal kapcsolatban Trump úgy fogalmazott: nem akadályozta meg, hogy Izrael ilyen csapásokat végrehajtson, hanem „kényelmetlenné tette” azt neki, mert úgy véli, „támadások nélkül is lehetséges megállapodásra jutni”.
Trump az interjúban azt is megemlítette, első nagyobb külföldi útja a Közel-Keletre vezet majd, ellátogat Szaúd-Arábiába, Katarba, majd az Egyesült Arab Emírségekbe. Megjegyezte, hogy Szaúd-Arábia hamarosan csatlakozhat az Ábrahám-megállapodásokhoz.
Az amerikai elnök szerint „borzalmas mértékű antiszemitizmus” tapasztalható az egyetemi tüntetéseken, és bár fontosnak tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, nem támogatja a lázongást az amerikai egyetemeken. „Tüntethetnek, de azt nem tehetik meg, hogy feldúlják az iskolákat, mint ahogy azt tették a Columbia Egyetemen és máshol” – mondta Trump.
Donald Trump nem értett egyet a Time újságírójának azon felvetésével, hogy a különböző intézmények jogköreinek megnyirbálása révén az elnökség kezébe koncentrálná a hatalmat, és hangsúlyozta, úgy véli, megfelelően él az elnöki hatalommal, pontosan azt csinálja, amiért kampányolt.
Az első száz nap gazdasági intézkedéseit értékelve kijelentette: az élelmiszer- és az energiaárak csökkentek, és az utóbbi három hónapban „dollármilliárdokat” szednek be más országoktól, és „ez csak a kezdet”.
„Számos dologban nekem volt igazam, és a nem túl távoli jövőben egy felfelé irányuló robbanásnak lehetünk majd tanúi” – fogalmazott.
Trump szerint nem fenntartható az a csaknem 2000 milliárd dolláros kereskedelmi deficit, amely az előző elnöki ciklust jellemezte. Elmondta, hogy nemrég fogadta például a Walmart, a Hope Depot és a Target vállalat vezérigazgatóját, és ők mind úgy gondolják, helyesek a gazdasági intézkedései. Kiemelte, hogy a kisvállalatok még nagyobb haszonélvezői lesznek a gazdaságpolitikájának, mint a nagyvállalatok.
Az Egyesült Államok „óriási vagyonhoz fog jutni” – jelentette ki, kifejtve, hogy több vállalat vissza fog térni és ott fogja előállítani a termékeit, hogy ne kelljen vámot fizetnie.
„Ez már el is kezdődött. Mexikóban már le is állították számos autógyár építését, és mind jönnek az Egyesült Államokba. Soha korábban nem látott méreteket fog ölteni az országban az új autógyárak kialakítása” – mondta Trump, hozzátéve, hogy „a vámok hozzák be az üzletet”, hiszen „annak nem kell vámot fizetnie, aki itt gyártja a termékeit”.
Donald Trump az interjúban kijelentette, hogy 200 megállapodást nyélbe ütött már a vámokkal kapcsolatban, és a következő három-négy hétben ez a folyamat le is zárulhat.
„Olyanok vagyunk mint egy nagyáruház, a történelem leghatalmasabb nagyáruháza, ahol mi szabjuk meg az árakat. (...) Ez egy csodálatos áruház, és mindenki itt akar vásárolni. Az amerikai emberek felhatalmazásából én vagyok ennek az áruháznak a tulajdonosa, én határozom meg, kinek mennyit kell fizetnie. (...) Találkozom a cégekkel, és meghatározok egy méltányos árat, amit számos tényező befolyásol. (...) Hétezer milliárd dollár jön be új gyárak és egyebek létesítéséből, befektetések érkeznek máris az Egyesült Államokba. Ha visszatekintünk a korábbi amerikai elnökökre, senki ennek még a közelében sem járt. És ez csak az első három hónap eredménye” – mondta.
(MTI)
Újgenerációs atomreaktorok jönnek állami finanszírozással. 
