6p

Donald Trump szerint sikerült megállapodni Oroszországgal az ukrajnai háborút lezárni hivatott béketervről. De pontosan miről is szól az állítólagos egyezség, ki járna azzal igazán jól, és hajlandó lesz-e Kijev rábólintani? Zelenszkijt Washington a megállapodás elfogadására presszionálja, az ukrán ellenzék ugyanakkor több információt szeretne tudni az alkuról.

„Azt hiszem, megegyeztünk Oroszországgal, és meg kell egyeznünk Zelenszkijjel. És remélem, hogy Zelenszkij (…) Azt hittem, hogy Zelenszkijjel könnyebb lesz bánni, de eddig nehezebb volt. De ok, rendben van. Azt hiszem, mindkettejükkel megegyeztünk. Remélem, végrehajtják, mert sok pénzt költünk. De ez főleg az emberségről szól”, jelentette ki Donald Trump némileg kétértelműen szerdán Washingtonban azzal kapcsolatban, hogy állítólag sikerült egyezséget elérni Moszkvával az ukrajnai háború lezárásáról.

J.D. Vance amerikai alelnök szerdán pedig úgy fogalmazott: „nagyon részletes javaslatot küldtünk az oroszoknak és az ukránoknak is.” Szerinte itt az idő, hogy igent mondjanak arra, vagy az Egyesült Államok ki fog szállni „ebből a folyamatból”.

Ez egyébként egy héten belül már a második amerikai figyelmeztetés volt. Marco Rubio amerikai külügyminiszter még múlt pénteken jelezte, hogy az Egyesült Államok ki fog lépni a tárgyalásokból, ha – több hónapnyi sikertelen béketeremtési kísérlet után – nem tudnak előrehaladást elérni a következő napokban. „Ez nem a mi háborúnk”, fogalmazott.

Volodimir Zelenszkij sajtóértekezletet tart kijevi hivatalában 2025. április 17-én – egyre nagyobb nyomás nehezedik rá
Volodimir Zelenszkij sajtóértekezletet tart kijevi hivatalában 2025. április 17-én – egyre nagyobb nyomás nehezedik rá
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Trump, aki elnökválasztási kampányában még arról beszélt, hogy „24 óra alatt” képes lenne véget vetni a háborúnak, tehát tesz még egy utolsó kísérletet egy békemegállapodás elfogadtatására.

De pontosan miről is szól az alku?  

A béketervnek – amelyet többek között a Financial Times, a  The Guardian és az Axios is megszellőztetett – területi, politikai, biztonsági és gazdasági vonatkozásai is vannak.

Mit kapna Oroszország?

Egyrészt az Egyesült Államok „de jure”, azaz jogilag is elismerné, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik. A félszigetet még 2014-ben annektálta az orosz vezetés a történelmi múltra és egy nemzetközileg el nem ismert népszavazás eredményére hivatkozva, figyelmen kívül hagyva Ukrajna és a nemzetközi közösség jelentős részének tiltakozását.

Másrészt a konfliktust nagyjából a jelenlegi frontvonalak mentén fagyasztanák be: Oroszország fennhatósága alatt maradna a 2022 őszén szintén jogellenesen elcsatolt négy kelet-ukrajnai megye jelenleg általa ellenőrzött területeinek túlnyomó része is.

Ezt az Egyesült Államok „de jure” nem ismerné el, ugyanakkor „de facto”, azaz gyakorlatilag ezek a területek is Oroszország részévé válnának.

J. D. Vance ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a jelenlegi frontvonal és a határvonal „közel” lenne egymáshoz, de néhány terület gazdát cserélhetne.

Harmadrészt Oroszország ígéretet kapna arra, hogy Ukrajna nem csatlakozna a NATO-hoz – a csatlakozás megtiltása már régóta Moszkva egyik alapkövetelése. Ukrajna EU-csatlakozása elé ugyanakkor nem gördítenek akadályt.   

Ami a megállapodás gazdasági részét illeti, az amerikai elképzelések szerint enyhülnének az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók az energiahordozók területén. Így ismét növekedhetnének a kőolaj- és földgázeladásokból származó bevételek, amelyek kulcsfontosságúak az orosz gazdaság szempontjából. (A nyugati szállítások kiesését a jelek szerint tehát nem tudta pótolni a kínai és indiai export növekedése.)

Az Egyesült Államok emellett erősítené a gazdasági együttműködést Oroszországgal, különösen az energiaszektorban és általában az iparban.

Mit kapna Ukrajna? 

Kijevnek egyrészt „masszív biztonsági garanciákat” ígérnek – ez Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legfontosabb követelése. 

A dokumentum szerint ezt a garanciát európai országok adnák önkéntes alapon, de nem európai országok is szerepet vállalhatnának benne. Arra ugyanakkor nem térnek ki részletesen, hogyan működne pontosan a békefenntartás. 

Az Egyesült Államok pedig nincs is megemlítve a garanciát nyújtó országok között.

Ami a területi kérdéseket illeti, Ukrajna visszakapná a Harkivi terület egy kis részét, valamint akadálytalanul hozzáférhetne a Dnyeperhez – jelenleg részben ennél a folyónál húzódik a déli frontvonal.

Emellett Ukrajna kompenzációt és pénzügyi segítséget kapna az újjáépítésre. Arra a dokumentum ugyanakkor nem tér ki, hogy milyen forrásból történne meg mindez.

A zaporizzsjai atomerőmű továbbra is Ukrajna területén maradna, de az Egyesült Államok üzemeltetné, és mind Ukrajnát, mind Oroszországot ellátná árammal. Az ukrajnai ásványkincsekről szóló amerikai-ukrán egyezményt pedig még a héten aláírnák.

Ennyi dióhéjban a kiszivárgott béketerv. 

Kritikusai szerint megvalósulása gyakorlatilag az orosz érdekek érvényesülését jelentené a több mint három éve tartó háborúban.                               

Dupla nyomás Zelenszkijen

Zelenszkij már jelezte, hogy „nem áll módjában” feladni a Krímet. „Nincs miről beszélni. Ez szembemegy az alkotmányunkkal”. Ukrajna területének megváltoztatása csak országos népszavazással és az ukrán parlament jóváhagyásával lenne lehetséges.

Az szinte biztos tehát, hogy Ukrajna jogilag nem fogja elismerni Oroszország fennhatóságát a Krím felett. Gyakorlatilag ugyanakkor továbbra is kénytelen lesz beletörődni, mivel katonai erővel jelen állás szerint nem tudja visszaszerezni a félszigetet.

Zelenszkijre ugyanakkor nem csak Washingtonból nehezedik nyomás: 

a Politico szerint az ukrán ellenzék azt követeli, hogy az ukrán elnök számoljon be a helyi parlamentnek a béketárgyalások ügyéről, a feltételekről és az amerikai-ukrán ásványkincs-megállapodásról. Sok ukrán parlamenti képviselő ugyanis úgy érzi, hogy az ukrán vezetés kihagyja a tárgyalásokból, és nem kommunikál vele megfelelően.

Miközben Trump szerdán Zelenszkijt bírálta a feltételek elutasítása miatt, csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is beolvasott a Kijevet ért, 12 halálos áldozatot követelő éjjeli támadás miatt: „Nem örülök a Kijevet ért orosz csapásoknak. Szükségtelenek voltak, és nagyon rossz az időzítés. Vlagyimir, fejezd be!”  

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Ez most nem jött be: Ursula von der Leyen marad a helyén
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 13:35
Két indítványról is szavazott az Európai Parlament. Mindkettő esetében sok voks hiányzott ahhoz, hogy végül sikerrel járjon.
Nemzetközi Von der Leyen Gulyás Gergelytől is megkapta a magáét
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 12:25
A bizalmatlansági indítvány is előkerült a Kormányinfón.
Nemzetközi Lángol a Lukoil gázgyára az orosz Kotovó városában
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 08:01
Tűz ütött ki az orosz energiacég gázfeldolgozó üzemében egy csütörtökre virradó éjszaka történt ukrán dróntámadást követően.
Nemzetközi Dacol a lengyel elnök: nem váltja le az Országos Rádió- és Televíziótanácsot
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 07:21
Karol Nawrocki lengyel elnök nem ért egyet a parlament határozatával a sajtószabadság felett őrködő és a műsorszolgáltatói engedélyekről döntő Országos Rádió- és Televíziótanács 2024. évi jelentésének elutasításáról, és nem hagyja jóvá a testületi tagok leváltását – közölte szerdán a varsói elnöki hivatal főnöke.
Nemzetközi Itt a megállapodás a gázai tűzszünetre és a túszok visszaadására
Privátbankár.hu | 2025. október 9. 07:01
Izrael és a Hamász bejelentette, hogy elérték a régóta várt tűzszüneti és túszmegállapodást, amely Donald Trump amerikai elnök tervének első fázisa, amelynek célja a több mint 67 ezer ember halálát okozó és a Közel-Keletet átalakító gázai háború lezárása.
Nemzetközi Megáll-e az orosz hadsereg a NATO határainál? Interjú Kis-Benedek Józseffel
Izsó Márton - Wéber Balázs | 2025. október 9. 06:01
Világháború nem lesz, az orosz-ukrán háború ugyanakkor nem csendesedik, és mintha visszatért volna a hidegháború, jelentette ki Kis-Benedek József a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. A biztonságpolitikai szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia hadtudományi bizottságának a tagja szerint Oroszország a Szovjetunió korábbi területeit szeretné fennhatósága alá vonni, ugyanakkor aligha fog egy NATO-tagországot megtámadni. „Az oroszok nem buták”, fogalmazott.       
Nemzetközi Fogolycsere hozhat áttörést a gázai háború lezárásához?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 18:35
Amerikai csúcsdiplomaták és regionális szereplők vesznek részt Izrael és a Hamász közvetett tárgyalásainak harmadik napján Egyiptomban.
Nemzetközi Szijjártó Péter kiakadt: „Donald Tusk szerint rendben van, ha valaki felrobbant egy gázvezetéket”
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 17:08
A miniszter Facebookon reagált Tusk tegnapi nyilatkozatára.
Nemzetközi Macron fellélegezhet? Összehozhatta a kiegyezést a bukott miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 16:42
Lecornu viszonylag sikeresen tárgyalt.
Nemzetközi Trump átlépi a vörös vonalat? Polgármestert és kormányzót küldene börtönbe
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 15:48
Az amerikai elnök ismét fenyegetőzött.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG